PREAMBULUM

A párbeszéd és a találkozások színteréül, a Köztársaság akkori elnökének 1993-ban megjelenített gondolatait valóra váltva jön létre ez a kezdeményezés. A Baráti Kör a kultúra, a szellem és a művészetek otthona lesz elsősorban és értelmiségi műhely is, ahová a barátaival találkozni jár az ember.

I.

1.§. Az egyesület neve:

PALLAS PÁHOLY BARÁTI KÖRE ORSZÁGOS EGYESÜLET
(a továbbiakban: Baráti Kör vagy Egyesület is).

Nevének rövidítése: PPBK.

Jelképe:

Székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány utca 15.

Elérhetőség: Tel/fax: 311 80 27, 331 03 58, www.pallaspaholy.hu E-mail: info@pallasp.hu

Működése: a Magyar Köztársaság területe, főként azonban Budapest V. ker. PPBK klub

II.
A BARÁTI KÖR CÉLJAI

2.§. Az Egyesület célja, hogy
· rendszeres összejöveteleivel, baráti körben szót váltsanak tagjai és meghívott vendégei a kultúra, a közélet, a művészetek dolgairól, közügyeiről,
· folytassa azt a spontán, ugyanakkor sikeres kezdeményezést, amit 1993. óta a Pallas Páholy izgalmas és forró hangulatú estéi és vitái keretében értelmiségi emberek megvalósítanak,
· valóságos klubot, társasági "otthont" nyújtson azoknak, akik klubtagként fontos és jó gondolatokra, programokra is kíváncsiak, például szívesen találkoznak a filmművészet jeles alkotóival, vagy a Hónap Embere, a Szembesítés, illetve a Miniszterek a Pallas Páholyban jellegű rendezvények közönségével,
· legyenek olyan vitaestek is, amelyeken a választási ciklusok, vagy a választásokhoz közelítve az elkövetkező időszak politikája kerül szóba, ápolva egyúttal a közélet kulturáltságának ügyét is.

3.§. Mindezt a klubtagok részére nyitott klubdélutánok foglalják keretbe. A célok, továbbá a programok természetesen még színesebbek, ötletesebbek is lehetnek. Az Egyesület a céljait nem bürokratikus megkötöttségekkel, hanem értelmiségi barátok együttműködése útján valósítja meg.

III.
A BARÁTI KÖR JOGÁLLÁSA

4.§. Az Egyesület önkormányzati elveken alapuló, nem haszonelvű társadalmi szervezet, országos egyesület, mely a tagjai párbeszédének és találkozásának a fóruma. A Baráti Kör közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő-választásokon nem indul és jelöltet sem állít. Az Egyesület jogi személy.

IV.
A BARÁTI KÖR BÁZISA ÉS RENDEZVÉNYEINEK RÉSZTVEVŐI

5.§. Az Egyesület bázisa a Budapest V. ker. Alkotmány u.15. sz. alatt megtalálható Pallas Páholy, mely egyben rendszerinti színhelye is a Baráti Kör rendezvényeinek. Az Egyesület a tagok igénye szerint, de általában kéthetente és főként hétfői napon tartja rendezvényeit. E rendezvények zártkörűek, mivel azokon a tagok és az adott programhoz név szerint meghívott vendégek, s a közreműködők vesznek részt. Az Egyesület vezetősége megszabhatja, hogy egy-egy klubdélutánra minden taggal legfeljebb két fő, alkalmilag érkező vendég a rendezvényen részt vehet.

V.
A BARÁTI KÖR TEVÉKENYSÉGE

6.§. Az Egyesületnek alap- és kiegészítő tevékenysége lehet. Alaptevékenysége a tagok baráti és közösségi igényeinek nívós kielégítése, a klubtevékenység szervezése, összehangolása és mindezek révén a közéleti kultúráltság javítása. A kiegészítő tevékenység - mely a Baráti Kör működéséhez szükséges források megteremtését szolgálja - azokra a területekre összpontosul, ahol az Egyesület a tagjai révén kellő szakértelemmel rendelkezik. E kiegészítő tevékenység folytatásában részt vevők az e körben felmerült költségeik megtérítésére igényt tarthatnak, de másfajta jövedelmük ebből nem származhat. A kiegészítő, bevételekkel járó tevékenység tiszta jövedelme az Egyesület alaptevékenységét finanszírozhatja csupán.

VI.
A BARÁTI KÖR TAGI VISZONYAI

7. §. "Az egyesületnek természetes és jogi személy tagjai lehetnek, akik a tagsági viszony jellege szerint rendes, pártoló, vagy tiszteletbeli tagok lehetnek."
.
Rendes taggá az válik, aki nagykorú magyar állampolgár vagy Magyarországon már letelepedett személy, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, belépési nyilatkozattal kéri felvételét, elfogadja az alapszabályt és vállalja a Baráti Kör céljait.

A tagegyenlőség sérelme nélkül jogi személy is lehet rendes, továbbá pártoló tag. A jogi személy tag a jogait a képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag az a természetes vagy jogi személy lehet, aki vagy amely elfogadja az Egyesület alapszabályát és vállalja az egyesületi célok erkölcsi és anyagi támogatását. E támogatás mértékét az Egyesület közgyűlése az emberek és a szervezetek között évente differenciált mértékben is megállapíthatja. A jogi személy tag képviselője útján vesz részt az Egyesület működésében. Tiszteletbeli tag az a magyar vagy külföldi személy lehet, aki kiemelkedő tekintélyével, illetőleg erkölcsi súlyával előmozdítja az Egyesület céljainak megvalósítását. Ez a tag tanácskozási joggal részt vehet az egyesületi tevékenységben, tagi kötelezettségei azonban nincsenek. A tiszteletbeli tag egyben tiszteletbeli tisztségviselő is lehet, mely címet az Egyesület vezetősége adományozhatja az erre érdemesnek. A tiszteletbeli tagság belépési, felvételi eljárást nem igényel.

8.§. Az Egyesület többi tagja felvételi eljárás révén válhat taggá. A tagfelvételről a vezetőség dönt, mely döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ezt a jogkört a vezetőség a rendes tagok tekintetében átruházhatja a Baráti Kör elnökének és titkárának közös döntésére.

9.§. A tagsági jogviszony kilépéssel, törléssel vagy kizárással szűnhet meg. A kilépést a vezetőségnek írásban kell bejelenteni. Törölni kell azt a tagot, aki vagy amely a tagi díjfizetést, ill. a vállalt támogatást hat hónapnál hosszabb időn át, felszólítás ellenére elmulasztja. Törölni kell a tagok sorából azt is, aki elhalálozott. A törlést a vezetőség, vagy annak átruházott hatáskörében a Baráti Kör elnöke és az ügyvezetője együttesen gyakorolja. . A tagsági viszony kizárással abban az esetben szűnik meg, ha a tag - írásbeli felszólítás után is - a jogszabályokkal, vagy az Alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít, illetve az egyesület céljának elérését egyéb módon nagymértékben veszélyezteti. A taggal a kizárás kezdeményezésének tényét az ok megjelölésével kell közölni.
Kizárást csak fegyelmi büntetésként lehet alkalmazni, melyről a vezetőség határoz, s mely döntés ellen - nem halasztó hatállyal - a közgyűléshez lehet jogorvoslattal élni

10.§. Az Egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet, továbbá a tagok részére tagsági könyvet avagy igazolványt rendszeresít.

VII.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

11.§. Minden tag választ és megválasztható. Joga van a tagnak részt venni az Egyesület rendezvényein, s annak egész működésében. Véleményt nyilváníthat a Baráti kört illető kérdésekben, felvilágosítást kérhet, javaslatot tehet. Az Egyesület testületeinél indítványozhatja a megítélése szerint hibás döntés felülvizsgálatát, végső soron pedig - törvényben előírt esetben és módon - annak törvényességi megtámadására is jogosult.

12.§. A tag köteles ugyanakkor az alapszabályt megtartani, a vezetőség által hozott döntéseket tiszteletben tartani, a klubéletet közreműködésével előmozdítani, az egyesületi vagyont megóvni és a tagdíjat időarányosan vagy egy összegben, előre megfizetni. Minden tag - alapvető kötelességeként - megóvja és ápolja a Baráti Kör jó hírnevét, továbbá ereje szerint vállal részt a közös tevékenységből.

13.§. Az Egyesület, mint magánkezdeményezés feltétlenül tiszteletben tartja, megőrzi és védi tagjainak és vendégeinek személyes adatait, e minőségükben közölt vagy bizalmas kezelésre szánt egyéb információit. Az egyesületi rendezvény - ebben a tekintetben - nem közéleti esemény.

VIII.
A BARÁTI KÖR SZERVEZETE

14.§. Az egyesület szervezete követi a törvényben előírt minimumot az ügyintéző és képviseleti szerv előírásairól. Legfőbb szerve így a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll, s amely gyakorolja vagy ellenőrzi az összes alapvető jogkört. A közgyűlés bármely kérdést a napirendjére tűzhet, s neki mindenki beszámolással tartozik. A közgyűlés általános, ill. kizárólagos hatásköre és működési rendje nem tér el a jog által előírt vagy ajánlott szabályoktól.

15. § A közgyűlés határozatképes ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50%-a részt vesz. Ha a közgyűlés nem határozatképes , akkor újabb időpontot szavazhat meg, amikor is a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. Az újabb közgyűlés aznap is lehet. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés akkor határozatképes, ha a halasztott közgyűlésen azonos napirendi pontok szerepelnek, és a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire előzetesen felhívták. A közgyűlés üléseit az elnök vezeti.

16. §. A közgyűlésen a tagok a határozatokat nyílt szavazással hozzák meg. Az érvényes határozatokhoz egyszerű szavazattöbbség szükséges, kétharmados szavazattöbbség szükséges a következő kérdések eldöntéséhez:
ˇ az alapszabály elfogadása, megváltoztatása,

17. §. Az általános szabályoktól eltérően titkos szavazást kell tartani, ha a szavazati joggal rendelkezők több mint egyharmada kéri, továbbá titkos szavazással kell megválasztani a tisztségviselőket.

18.§. Rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezhetik az elnök, a vezetőség, vagy a tagok kétharmada az ok és a cél megjelölésével. A rendkívüli közgyűlést a megkereséstől számított 1 hónapon belül össze kell hívni.

19. §. A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt a szavazati joggal nem rendelkező, pártoló és tiszteletbeli tagok.

20. §. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
ˇ az alapszabály elfogadása, megváltoztatása,
ˇ a vezetőség és a tisztségviselők megválasztása, visszahívása,
ˇ az éves költségvetés és beszámolók elfogadása,
ˇ a tagsági díj mértékének évenkénti meghatározása,
ˇ az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, átalakulásának, feloszlásának kimondása.
ˇ minden olyan szerződés megkötésének, vagy más kötelezettség-vállalásnak a jóváhagyása, amelynek egyedi vagy együttes értéke 300.000,- Ft-ot meghaladja, valamint - értékhatár nélkül - ha ingatlanra vonatkozik, továbbá az olyan szerződések és egyéb kötelezettség-vállalások jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjaival, illetve azok közeli hozzátartozóival köt meg, kivéve ha az az egyesület szokásos tevékenységi körébe tartozik.

21. § A szavazati jogát a közgyűlésen mindenki személyesen gyakorolhatja.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyv-vezető ír alá. Jegyzőkönyvvezetőként az egyik vezetőségi tag kérhető fel.
22. §. A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A közgyűlés bármely kérdés eldöntését saját hatáskörébe vonhatja.

23.§. A közgyűlés 4 évre szóló mandátummal vezetőséget választ, melynek létszáma 7- 15 között van. A választást jelölés előzi meg. A voksolás a kislistás rend szerint történik, tehát - a jelöltek számától függetlenül - legfeljebb 13 fő ( pl. a legtöbb szavazatot elnyert 13 személy) lehet vezetőségi tag az elnökön és a titkáron kívül. E mértéken belül az esetleges tisztség-megüresedés esetében még nem kell választást tartani. Hivatalból tagja, sőt elnöke ugyanis a vezetőségnek a Baráti Kör e tisztségre 4 évre külön megválasztott elnöke, továbbá az ugyanígy ugyanennyi időre mandátumot szerzett titkára. Az Egyesületnek a közgyűlés által - ugyancsak 4 évre - megválasztott, ill. megbízott, legfeljebb négy alelnöke lehet. Az alelnökök szükség szerint, életkor szerinti sorrendben helyettesítik az elnököt. A jogi személy tag képviselője vezetőségi tag lehet, másféle tisztséget azonban nem viselhet.

24.§. A vezetőség két közgyűlés között irányítja az Egyesület működését, s gyakorolja mindazon jogköröket, melyek nem kizárólag a közgyűlést illethetik meg. A vezetőség határozatképességére, munka- és szavazási rendjére azok a rendelkezések irányadók, melyeket az alapszabály vagy maga a testület megállapít. A Baráti Kör nevében történő szerződéskötéshez vagy másféle anyagi kötelezettség- vállaláshoz az elnök és a titkár együttes aláírása szükséges. A vezetőség fogadja el mindazon szabályzatokat és más belső rendelkezéseket, amelyek (pl. gazdálkodási, ellenőrzési, etikai szabályzat, klub-rend stb.) nem tartoznak közgyűlési kompetenciába.

Célszerűségből e szabályzatok egységes szervezeti és működési szabályzatba (SZMSZ) is foglalhatók. Mindezek betartásáért a vezetőség és a tisztségviselők etikailag felelősek. A vezetőség tagja érdemben vesz részt a testületi működésben, s ezért szintén felelősséggel tartozik. A vezetőség, avagy annak előzetes felhatalmazásával az elnök és a titkár egyesületi alkalmazottat is foglalkoztathat, akivel szemben a munkáltatói jogosítványokat a titkár gyakorolja.

25. §. Az egyesületet az elnök és a titkár képviseli.

Az egyesület elnöke: Érdi Sándor /Budapest II. Labanc u.13./
Az egyesület titkára: dr.Gáspár István/ 1124 Budapest Vércse u.24/c./

26.§. Az Egyesület közgyűlése a fenti rendben és időtartamra 3-5 tagú felügyelő bizottságot is választ. Ez a Bizottság rendszeresen ellenőrzi a Baráti Kör tevékenységét, különösen annak jogszerűségét és gazdasági megfelelőségét, mely tapasztalatairól értesíti a vezetőséget, a ki nem javított, lényegesebb hibákat pedig a közgyűlés elé tárja. A vezetőség köteles elősegíteni a felügyelő bizottság munkáját. A felügyelő bizottság a tagjai közül maga választja elnökét.

IX.
A BARÁTI KÖR FORRÁSAI ÉS GAZDÁLKODÁSA

27.§. Az egyesület gazdasági tevékenységet csak másodlagosan végezhet.
Bevételek: tagdíjak, pártoló tagi és más szervezeti befizetések, szponzori pénzek, önkormányzati vagy egyéb támogatások, együttműködési juttatások, értékesítésből származó összegek, pályázati források, kiadványi és más, külső vállalkozási eredmények.
Kiadások: olyan kifizetések, melyek köztehernek számítanak, továbbá megfelelnek egy alapvetően nonprofit szervezet gazdálkodási rendjének. A vezetőség érdekelt és felelős ezért a gazdálkodásért, melynek tagjai a Baráti Körtől legfeljebb az igazolt költségeik megtérítését kérhetik.

28.§. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a tárgyévi közgyűlés hiányában a vezetőség is jogosult elfogadni, ha az ellen az előzetesen véleményt nyilvánító felügyelő bizottság sem emel kifogást. A gazdálkodás normatív, jogszerű és takarékos rendjét az egyesület-alapítást követő 60 napon belül kell elfogadni és hatályba léptetni.

29. §. 2001-ben az éves tagdíj 10.000,- Ft/fő. A fizetés készpénzben vagy átutalással történik december 15. napjáig bezáróan. A 2002-es évre a tagdíj mértéke 12 ezer Ft, amit havonta, negyedévenként, vagy egyösszegben lehet majd befizetni.

A tagok tagdíjként a megállapított összegnél többet is befizethetnek.

A vezetőség a nyugdíjas, tanuló, munkanélküli tagoknak, (vagy különleges méltánylást érdemlő esetben más tagnak) kérésükre engedélyezheti a tagdíj mérséklését. A mérséklés a nyugdíjasok esetében lehet állandó, más esetekben az ok megszűnéséig tarthat. A tagdíj minimális összege havi 100 Ft. (egyszáz forint).

X.
A BARÁTI KÖR MEGSZŰNÉSE ÉS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

30.§. Az Egyesület megszűnésére és törvényességi felügyeletére az általános szabályok vonatkoznak. Az egyesület megszűnik, ha a közgyűlés az egyesület feloszlásáról, más társadalmi szervezettel való egyesüléséről rendelkezik; továbbá ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Az egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról - a hitelezők kielégítése után - a közgyűlés köteles dönteni.

31. §. Az egyesületet a székhely szerint illetékes megyei /fővárosi/ bíróság veszi nyilvántartásba, és az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

32. § Az egyesület felett a törvényességi felügyeletet az illetékes ügyészség gyakorolja.

ZÁRADÉK

A jelen alapszabályt az Egyesület alakuló közgyűlése a 2001. június 11. -én megtartott ülésén elfogadta, a Baráti Kört megalakította, a tisztségviselőket, a vezetőséget, és a felügyelő bizottságot megválasztotta. A közgyűlés elrendelte a szabályosan megalakult Egyesület bíróság általi nyilvántartásba vételének kezdeményezését.

Budapest, 2001. június 11.

Érdi Sándor
Elnök

dr.Gáspár István
titkár