I. BEVEZETŐ

A Pallas Páholy Baráti Köre Országos Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) jelen Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) az Egyesülési Jogról Szóló Törvény, az Egyesület Alapszabálya, valamint a Közgyűlés határozatai alapján meghatározza:

Az Egyesület szervezetének és működésének általános rendjét
Az Egyesület szerveinek, tisztségviselőinek, vezetőinek jog- és feladatkörét
A szervezeti egységek kapcsolatrendszerét

AZ EGYESÜLET FŐBB ADATAI

Az Egyesület alapadatai

Az Egyesület neve:
PALLAS PÁHOLY BARÁTI KÖRE ORSZÁGOS EGYESÜLET (Baráti Kör vagy Egyesület is)

Az Egyesület székhelye: 1054. Budapest, Alkotmány utca 15

Az Egyesület 2001. június 11-én alakult.

Azonosító adatok

Nyilvántartási szám: 9568
Statisztikai számjele:181049039133529
Adószáma:18104903-1-41-1
Bankszámlaszáma: Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet 56100055-11036076

II. A TÁRSASÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

A társaság szervei

A.) A Közgyűlés
A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlésre vonatkozó részletes szabályokat, így különösen hatáskörét, összehívásának, lebonyolításának rendjét az Egyesületekről szóló törvény, valamint az Egyesület Alapszabálya rögzíti.

B/1.) A vezetőség
A vezetőség az Egyesület ügyvezető szerve Jogosult, illetve köteles minden olyan döntés meghozatalára, amely a Közgyűlés, illetve a Felügyelő Bizottság jogszabályában, az Alapszabályban vagy közgyűlési határozatában meghatározott jogkörébe tartozik. A vezetőség döntései az Egyesület tagjaira kötelező erővel bírnak.

B/2.) A vezetőség tagja jogosult:
· a vezetőség ülés összehívásának kezdeményezésére, előterjesztés benyújtására
· döntési joggal részt venni a vezetőségi ülésen, és az összeférhetetlenség esetét kivéve, szavazni

B/3.) A vezetőség tagja köteles:
· a testületi üléseken részt venni
· az adott döntésben való összeférhetetlenségét az ülésen bejelenteni
· a kapott felhatalmazása körében elvégzett feladatokról a vezetőséget - ilyen igény esetén - tájékoztatni
· a vezetőségi ülésen való részvételében való akadályoztatásáról az ülést megelőzően írásban, E-mailben, vagy távbeszélőn tájékoztatást adni.
· a közgyűlésen - beszámolási kötelezettséggel részt venni.

B/4.) A vezetőség működése
A vezetőség döntéseit ülésein hozza meg.
A vezetőség ülései zártak, azokon, tagjain kívül csak a meghívottak és a jegyzőkönyv - vezető vehetnek részt. A vezetőség az üléseire köteles meghívni a Felügyelő Bizottság elnökét.
A vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévente ülést tart, a vezetőség üléseinek ettől eltérő időpontját az Elnök határozza meg.

Az Elnök köteles írásbeli meghívóval összehívni a testület rendkívüli ülését, ha:
· A vezetőségi határozat rendkívüli ülésről döntött
· Legalább 2 vezetőségi tag az ok és cél megjelőlésével, a napirendi pont meghatározásával, a hozandó döntésre vonatkozó írásbeli előterjesztés rendelkezésre bocsátásával azt írásban kér
· A Felügyelő Bizottság írásban indítványozza
· A bíróság erre kötelezi

Az írásbeli meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, ahhoz mellékelni kell a döntést igénylő napirendi pontokra vonatkozó rövid írásbeli előterjesztést, melynek tartalmaznia kell a határozati javaslatot.

Az igazgatósági ülés akkor határozatképes, ha szabályszerűen került összehívásra és tagjainak több mint fele megjelent, és köztük az Elnök, vagy Titkára is jelen van. A vezetőség akkor tárgyalhat a meghívóban fel nem tüntetett napirendet, ha valamennyi tag megjelent, és a napirendek megvitatásával egyetértettek.

A vezetőség döntéseit nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg, minden tagjának egy szavazata van. A vezetőség döntése: határozat.

A vezetőség a részére tájékoztatási céllal adott szóbeli információ alapján általában nem hoz határozatot. Ettől kivételesen eltérhet.

B/5.) A vezetőség döntési hatásköre
A vezetőség hatáskörébe a jelen pontban felsorolt ügyek tartoznak. Ezekben a döntéseit szótöbbséggel hozza, a következőkben meghatározott szavazati arány szerint:
A vezetőség a jelenlévő tagok több mint felének IGEN szavazatával dönt:
· a Közgyűlés összehívásáról
· a Közgyűlés napirendjének megállapításáról és az írásbeli meghívó tartalmáról
· az Egyesület munkatársai javadalmazási rendszerének tárgyévi rendje megállapításáról
· a tagok felvételéről, a tag kizárásáról vagy törléséről
· a tagdíj mérsékléséről

A vezetőség a jelenlévő tagok 2/3-ának IGEN szavazatával dönt:
· az Egyesület költségvetésének elfogadásáról
· a Szervezeti és Működési Szabályzat, más belső szabályzat jóváhagyásáról
· a tagfelvétel, tag törlés átruházásáról
· a testület hatáskörébe tartozó kötelezettségek vállalásáról

B/6.) A vezetőség ülésrendje
A vezetőség ülését az Elnök (vagy a Titkár) nyitja meg és vezeti le, ennek keretében:
· megállapítja a határozatképességet
· kijelöli a jegyzőkönyv vezetőjét
· levezeti a napirendi pont vitáját, melynek keretében megadja a szót a vitában részt venni kívánó tagnak, valamint a meghívottnak: A vita lezárását megelőzően véleményt nyilvánít az előterjesztésről, dönt a napirendről, való levételről, ha a megalapozott döntéshez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ
· előterjeszti a határozati javaslatot, elrendeli a szavazást, megállapítja a leadott szavazatok számát, arányát
· megállapítja a döntést

Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:
· az ülés idejét, helyét, a jelenlévő vezetőségi tagok nevét, külön a meghívottak nevét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet
· a meghozott döntést, a döntésre leadott szavazatok számát, az esetleges tiltakozásokat
· ha a vezetőség tagja kéri, véleményének szó szerinti szövegét
· a levezető, valamint a jegyzőkönyvezető nevét és aláírását
· az ülés meghívóját, mellékletként

C.) Az Elnök a vezetőség ülésének vezetése körében meghatározott feladatain kívül:
· ellátja közgyűlés elnöki feladatait
· ellenőrzi a vezetőségi döntések végrehajtását
· képviseli az Egyesületet külső szervek felé

D.) A Titkár
· helyettesíti az Elnököt akadályoztatása esetén
· gyakorolja a munkáltatói jogköröket
· gondoskodik az Egyesület adminisztrációjának (nyilvántartások, könyvvitel, rendezvényszervezés stb.) működtetéséről. E feladatok megoldására megbízást adhat.

E/1.) A Felügyelő Bizottság
A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés részére ellenőrzi az Egyesület ügyvezetését és üzletvitelét. Ennek keretében a vezető tisztségviselőktől és a dolgozóktól jelentést, felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság köteles előzetesen megvizsgálni az Egyesület közgyűlése elé terjesztett költségvetését, az éves beszámolót.

Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint a vezetőség tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a Közgyűlés határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesületet, illetve a tagok érdekeit, összehívja a Közgyűlés rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

A Felügyelő Bizottság testületileg, vagy tagjai útján gyakorolhatja jogait. Az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. E feladatmegosztás nem érinti a Felügyelő Bizottság tagjainak felelősségét, sem azt a jogát, hogy vizsgálatát más területre is kiterjessze.

E/2.) A Felügyelő Bizottság tagjának jogállása:
A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével. Ha a Felügyelő Bizottság megbízatásának lejárta előtt változás történik a testület tagjaiban, az új tag megbízatása a testület megbízatásának időtartamára szól.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs.

E/3.) A Felügyelő Bizottság elnöke
A Felügyelő Bizottság elnökét (továbbiakban: Elnök) a Felügyelő Bizottság tagjai választják meg maguk közül. Az Elnök megbízatása a Felügyelő Bizottság megbízásával azonos időre szól.

Az Elnök
· haladéktalanul köteles kezdeményezni az Egyesület közgyűlésének összehívását, ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma 5 fő alá csökken.
· gondoskodik az éves munkaterv összeállításáról
· összehívja és vezeti a testület üléseit
· gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, azt aláírásával hitelesíti
· ellenőrzi a testület határozatainak végrehajtását, és erről beszámol a testületnek

E/4.) A Felügyelő Bizottság működése
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik munkaterve alapján.
A Felügyelő Bizottság üléseinek összehívását legalább 2 tag bármikor - az ok és a cél megjelölésével - írásban kérheti az Elnöktől. Az Elnök a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a Felügyelő Bizottság e két tagja maga jogosult az ülés összehívására.

Az Elnök a Bizottság ülése előtt legalább 10 nappal köteles a Bizottság tagjait értesíteni az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről.

A Felügyelő Bizottság üléseire - zárt ülés kivételével - a vezetőség Elnökét és Titkárát minden esetben meg kell hívni. Az ülésre - tanácskozási joggal - meghívhatók az Egyesület alkalmazottai, a vezetőség tagjai.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha három tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás során a Felügyelő Bizottság minden tagjának egy szavazata van.

A Felügyelő Bizottság nyílt szavazással határoz. A szavazás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A Felügyelő Bizottság üléseiről összefoglaló jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a hozzászólások és a válaszok lényegét, a hozzászóló nevét, a szavazás eredményét és a döntéseket, a határidő és a felelős megjelölésével.

Ha a Felügyelő Bizottság bármely tagja kéri, akkor az ülésről szóló jegyzőkönyvbe fel kell venni a hozott határozattól eltérő véleményét is. A Felügyelő Bizottság ezen tagja véleményét az Elnök kérésére a leírás után köteles saját maga is aláírni.

III. AZ EGYESÜLET ADMINISZTRATÍV IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

Az Egyesület adminisztrációjáért a Titkár felel. E jogkörében gyakorolja a munkáltatói jogokat, végzi az iratkezelés irányítását, kiadmányozási jogot gyakorol, gondoskodik a számviteli rendszer működéséről. E jogkörben felelős:
· az Egyesület érdekeinek minden törvényes eszközzel való érvényesítéséért, védelméért,
· az Egyesület eredményes működése érdekében az irányítása alatt álló szervezeti egységre háruló, hatáskörébe tartozó feladatok megfelelő szakmai színvonalú és maradéktalan elvégzéséért, illetve elvégeztetéséért
· beosztottjainak hatékony foglalkoztatásáért
· döntéseiért, utasításaiért, intézkedéseiért, illetve ezek eredményeiért
· vezetői ellenőrzési feladatainak a végrehajtásáért
· tudomására jutott üzleti titok megőrzéséért
· az irányítása alatt álló szervezeti egység által használt, nem névre kiadott eszközökért

IV. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, KÉPVISELET, AZ ALÁÍRÁS RENDJE

Kötelezettségvállalásnak minősül a más által tett ajánlat elfogadása, illetve az olyan ajánlat megtétele az Egyesület részéről, amelynek elfogadásával a szerződés létrejön.
A kötelezettségvállalásra az Elnök és a Titkár együttesen jogosult a Közgyűlés által meghatározott kötelezettségvállalási hatásköre keretei között.

A/1.) A kötelezettségvállalás általános szabályai
Az Egyesület terhére kötelezettséget vállalni kizárólag írásban, a cégjegyzés rendje szerint lehet, kivéve azokat az eseteket - az érvényes jogszabályok betartása mellett - amikor az eszközök, szolgáltatások átvételével egyidejűleg az ellenérték kiegyenlítése készpénzben, csekkel, más készpénzt helyettesítő eszközzel történik

A/2.) A teljesítésigazolás rendje
Az Egyesület nevében tett kötelezettségvállalás miatti kifizetés teljesítés igazolása nélkül nem utalványozható.

A teljesítés igazolója a Titkár.

A teljesítésigazolást általában a beérkezett számlán kell megadni, a számla sajátkezű szignálásával.

Ha a teljesítésigazolás megadásának (pl. hibás teljesítés miatt) nincs helye, úgy erről külön nyilatkozatot kell készíteni, és azt a számlákhoz kell fűzni.

A teljesítésigazolás megtagadása esetén a kötelezettségvállaló a teljesítésigazolás megtagadásáról a számla kiállítóját soron kívül írásban tájékoztatni köteles. A teljesítésigazolás megtagadása esetén a kötelezettségvállaló a teljesítésigazolást megtagadóval együtt soron kívül tisztázza a szállítóval, a teljesítéssel kapcsolatos kifogásokat és megállapodik a hiánypótlás vagy más, a hiányosság megszüntetéséhez szükséges teendőkről vagy végső esetben nyilatkozik az ellenszolgáltatás megtagadásáról.

A/3.) Utalványozás
Írásos utasítás, amelynek végrehajtásaként az Egyesület kifizetést teljesít a pénzügyi teljesítést megalapozó okmányok és a teljesítésigazolás szabályszerűségének ellenőrzését követően.
Az Egyesület terhére utalványozni csak írásban (rendszerint nyomtatványon) lehet. Az utalványozási jog az Egyesület Elnökét és Titkárát külön is megilleti.
Az utalványozás rendje:
Utalványozásra akkor kerülhet sor, ha az Egyesületet: jogszabály, bírósági határozat, hatósági határozat, költségvetéssel való elszámolás vagy igazolt számla alapján esedékessé vált fizetési kötelezettség terheli.

Jogerős bírói ítélet, hatósági határozat által megállapított vagy jogszabályon alapuló kötelezettség esetén az utalványozáshoz teljesítésigazolásra nincs szükség.

B.) A képviseleti jog
Képviselet alatt az egyesület nevében más személyek irányában, bíróságok, hatóságok, érdekképviseletek felé tett jogi hatállyal bíró nyilatkozattételt, információközlést kell érteni, akár szóban, akár írásban gyakorolják. Kivételt képez ez alól a büntető, a polgári vagy a közigazgatási eljárásban történő tanú vagy szakértői nyilatkozat.

Az Egyesület képviseletére jogosultak az Elnök és a Titkár, külön-külön is.

Az Egyesület képviseletére az Elnök és a Titkár együttesen a vezetőség tagjának felhatalmazást adhatnak.

C.) A kiadmányozás (aláírás) jogának gyakorlása
Kiadmányozás az a jog, melynek birtokában az arra feljogosított az Egyesület mások számára megküldött, de kötelezettségvállalást nem jelentő képviseleti jog alá nem eső ügyiratot, továbbá az Egyesület szervezeti egységei között továbbított iratokat aláírhatja, és így felelősséget vállal azok tartalmáért.

Kiadmányozási joggal rendelkeznek:
· az Elnök
· a Titkár
· az erre írásban felhatalmazott vezetőségi tag
· az erre munkaköri leírásban, vagy írásban felhatalmazott alkalmazott. A kiadmányozási jogra felhatalmazást az Elnök és a Titkár együttesen adhatnak.

V. A TAGSÁGI VISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A tagfelvétel:
A rendes tagként történő felvételi eljárás feltétele az Alapszabályban meghatározott tartalmú belépési nyilatkozat, amelyet a Titkárhoz kell eljuttatni.

A felvételi eljárás jogát a Vezetőség a jelen szabályzatban az Elnök és a Titkár közös döntési hatáskörébe adja, és az eljárás rendjét a következők szerint határozza meg:
· Az Elnök és a Titkár legalább havonta együttesen vizsgálja meg az érkezett belépési nyilatkozatokat, megállapítja, van-e kizáró feltétele a taggá válásnak, amennyiben nincs, úgy a belépési nyilatkozatra rávezetik a felvétel tényét és dátumát, és azt kézjegyükkel látják el.

· Ha az Elnök és a Titkár nem értenek egyet a felvétel tárgyában, a belépési nyilatkozatot a legközelebbi vezetőségi ülés elé terjesztik döntés céljából.

· A felvételt követően a Titkár a tagot bejegyzi a nyilvántartásba, és erről a tagot a tagsági igazolvány megküldésével egyidejűleg értesíti.

A tagsági viszony megszűnése:
· A tag egyoldalú nyilatkozatának kézhezvétele napján, ha más időpontot a tag nem jelölt meg a tagsági viszony megszűnik.

· Ha a tagsági viszony kilépéssel vagy elhalálozással (jogi személy esetén felszámolással, végelszámolással, stb.) szűnik meg, a Titkár a tagot a nyilvántartásból kivezeti.

· Ha a tag az Alapszabályban meghatározott tagdíjat illetve vállalt támogatást legalább 3 hónapig nem fizeti be a Titkár köteles a mulasztásról a tagot értesíteni a következményekre való figyelmeztetés mellett.

· Ha a tag a felszólítás ellenére legalább összesen hat havi díjjal illetve támogatással elmarad az Elnök és a Titkár közös döntéssel, törlik a tagot a nyilvántartásból és erről a Titkár a tagot írásban, értesíti.

· Ha a taggal szemben a kizárás feltételei állnak fenn erről a Titkár a tagot értesíti az ok egyidejű közlésével, egyben megjelöli azt az időpontot ameddig a kizárási eljárás alá vont tag a védekezését szóban a Titkárnál, előadhatja vagy írásban, közölheti.
· A kizárásra vonatkozó javaslatot a tag nyilatkozatával együtt (ha ilyet tett) a Titkár a legközelebbi vezetőségi ülés elé terjeszti. A kizárás tárgyában hozott döntést a Titkár írásban közli az érintettel, a jogorvoslatról történő tájékoztatással együtt.

· A jogorvoslat tárgyában a legközelebbi Közgyűlés dönt.

VI. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyesület tagjaira az Egyesülettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló valamennyi természetes személyre.

A Szabályzat időbeli hatálya a megalkotás napjától határozatlan időtartamra szól

Budapest. 2002. december 9.

Záradék:
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a vezetőség 2002 december 9-i ülésén 1/2002/XII.9 számú határozatával elfogadta.

Érdi Sándor
Elnök

dr.Gáspár István
Titkár