2019 July 21 Sunday
 
 
 1995. október és november    

Október és november hónap főbb eseményei:

X.2.
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei igazgatóinak értekezlete

X.2.
Budapesti Ingatlanforgalmazók -Inter 21 -Klubja

X.3.
Nők Világbankja Magyarországi Egyesülete (HWWB) klubdélutánja

X.5.
Budapesti Közügyek - Budapesti Szívügyek sajtótájékoztató témája: egészségügy kórházak

X.11.
Társadalmi Kamara Képviselői Klubja

X.12.
Műhelybeszélgetések az alkotmányról

X.19.
Balatonparti Fürdőzőegyesületek Szövetségének közgyűlése

X.20.
Kossuth Nyomda Rt. baráti találkozója

X.26.
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei igazgatóinak értekezlete

X.31.
Nyomdásztámasz Alapítvány kuratótiumi ülése

XI.2.
Budapesti Közügyek-Budapesti Szívügyek sajtótájékoztató témája: Színházak Budapesten
XI.6.
Budapesti Ingatlanforgalmazók -Inter 21. - Klubja

XI.7.
Nők Világbankja Magyarországi Egyesülete (HWWB) klubdélutánja

XI.8 - 15.
Bp. Főpolgármesteri Hivatal

XI.20.
Jegyzők Országos Szövetsége Elnökségi ülése

XI.23.
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei igazgatóinak értekezlete

XI.24.
MACON Rt. (Finn Magyar Vezetési Tanácsadási Rt.) műhelybeszélgetése

XI.27.
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei igazgatóinak értekezlete

XI.28.
Könyvbemutató - Osiris Századvég Kiadó

XI.29.
Nők Világbankja Magyarországi Egyesülete és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közös sajtótájékoztatója

XI.29.
Társadalmi Kamara Képviselői Klubja

Csanádi ÁgnesA Nők Vilgábankja Magyarországi Egyesületének klubdélutánja

A Nők Világbankja Magyarországi Egyesülete klubdélutánjának Csanádi Ágnes az Ipari és Kereskedelmi Kamara főtitkár helyettese volt a vendége "A kereskedelmi kamarák helye és szerepe a kisvállalkozások működésében" címmel tartott előadást.

 

Műhelybeszélgetések az alkotmányról

A jogelméleti műhely napirendjén a "Parlamentarizmus magyarországon" szerepelt. Vitaindító előadást Schmidt Péter tartotta.

A műhelybeszélgetések videón (hanganyaggal) a Pallas Páholy titkárságán megtalálhatók.

Munkanélküliség és foglalkoztatás
Kósáné Kovács Magda a Társadalmi Kamara Képviselői Klubjában

A munkanélküliség kezelése a munkaügyi tárca kizárólagos feladata, a foglalkoztatás viszont önkormányzati teendő. - fejtette ki a miniszter asszony. - A külföldi befektetések egy része is munkahelyet teremtő beruházás. A beruházás gyors megtérülése reményében a bejövő külföldi tőke jól fizet, de csak a jó munkaerőket foglalkoztatja, ezekről a helyekről a nagyon rossz esélyű munkavállalók kiszorulnak. Mindennek következtében fokozatosan átalakul a munkanélküliség belső rendszere is.

Jelenleg csaknem félmillió a regisztrált munkanélküli. Ez a szám igen hosszú ideje stagnál - folytatta Kósáné Kovács Magda - Már ellenzéki képviselőként is elmondtam és most is ahhoz tartom magam, hogy az egy-két tízezres mozgás statisztikailag nem jelentős. Az észrevehető változás több tízezernél kezdődik és tartós tendenciának kell lennie. Mindebből viszont az következik, hogy a munkaügyi tárcára két fő feladat hárul. A kormányzati gazdálkodásban próbálunk érvényt szerezni a foglalkoztatás szempontjainak, néha eredménnyel, néha anélkül. Csak távolról látszhat úgy, hogy egy-egy kormányzati döntés közvetlenül és gyorsan változtathatja a reálfolyamatokat. Mégis az a meggyőződésem, hogy a foglalkoztatás érdekében meg kell próbálni erről a kényszerpályáról lelépni.

Vendég: Szekeres Imre
a Társadalmi Kamara Képviselői Klubjában


Az MSZMP frakcióvezetője "Az emberért, a társadalomért" címen tartott előadást.
Szekeres Imre a közviszonyokról szólva elismerte: valamennyi politikaformáló erő, sőt az egész ország abban reménykedett, hogy a társadalmi gazdasági változásokhoz szükséges idő rövid lesz. Nem így alakult.

Mai ismereteink szerint a rendszerváltás három lépcsője körvonalazódik. Az első lépcső a politikai rendszerváltozás, amely 1989 szeptember 19-től 1990 március végéig - a háromoldalú egyezménytől az első szabad választásokig - viharos gyorsasággal lezajlott. Az ilyen fordulatok legtöbb esetben polgárháborúk, forradalmak, ellenforradalmak véres eseményeitől hangosak. Nálunk ez néhány hónap alatt békésen, nagy társadalmi feszültségektől mentesen ment végbe.

Most vagyunk a rendszerváltás második lépcsőfokán: az állami tulajdonon alapuló korábbi gazdasági társadalmi viszonyok magántulajdonra épülő gazdasági-társadalmi szerkezetté alakulnak át. Az ehhez vezető út kétharmada körül járunk jelenleg. Ez már társadalmi konfliktusokkal terhes út, mert aki ma tulajdonhoz jut, annak a boldogulási esélyei jobbak lesznek a tulajdonhoz nem jutottakénál. Ahhoz képest azonban, amilyen mélységűek ezek a változások, a konfliktusok viszonylag szolidnak mondhatók.

A rendszerváltás harmadik szakaszához - az államháztartás reformjához - még nem jutottunk el. Az államháztartásnak az a rendszere, amely a hatvanas-hetvenes években jól működött, arra épült fel, hogy kicsik a jövedelemkülönbségek és a munkajövedelemnek is kisebb volt a szerepe a megélhetési költségekben, s nagyobb az állami juttatásoknak. Azóta a társadalom alapvetően megváltozott. Nagyok a jövedelemkülönbségek, a családoknál nőtt a munkajövedelem szerepe a folyamatosan elértéktelenedő állami juttatásokhoz képest.

Budapest Főváros Önkormányzata

A magyar francia kapcsolatok keretében Budapest Főváros Önkormányzata és Il de France régió között együttműkodés alakult ki, amely segíti a közigazgatási szakemberek továbbképzését. A Főpolgármesteri Hivatal a Pallas Páholyban rendezte meg az Európai Ügyek szenimáriumát, valamint a project menedzselésről tartott előadássorozatot, dr. Benoit Rabot és Francois Xavier Level urak közreműködésével.

     
 
  websolution by NetProjekt