2019 July 21 Sunday
 
 
 1996. november    

November hónap főbb eseményei:

XI.4.
V+V Reklám Iroda sajtótájékoztatója a Medikal Dental szakvásárról

XI.4.
Ifjúsági és Modernizációs Munkacsoport műhelybeszélgetése

XI.5. Budapesti Közügyek - Budapesti Szívügyek sajtótájékoztató vendége Kiss Péter munkaügyi miniszter

XI.5.
Nők Világbankja Magyarországi Egyesülete (HWWB) klubdélutánja

XI.6.
Könyvbemutató - Vitányi Iván "Határhelyzetek"

XI.7.
Napközben Klub

XI.8.
Project Hope Együtt a jó egészségért konferenciasorozat sajtótájékoztatója

XI.8.
Baloldali Ifjúsági Társulás

XI.11.
Könyvbemutató - "Jogaink-korlát a szabadsághoz"

XI.18.
Nyugdíjasok Országos Képviselete és Nyugdíjasok Országos Szövetsége közös sajtótájékoztatót tartott

XI.20.
Társadalmi Únió Képviselői Klubja

XI.21.
Budapesti Közügyek - Budapesti Szívügyek sajtótájékoztató

XI.22.
Gazdaságpolitikai kerekasztal - CIPE

XI.26.
Köztársaság Párt Országos Központ

XI.27.
Hanns Seidel Alapítvány műhelyvitája

XI.28.
Fürge Ujjak Klub

Társadalmi Únió Képviselői Klubjának vendége:
Dr. Gyarmati András a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója


Az eszmecserét megnyitó Filló Pál országgyűlési képviselő, a Képviselői Klub szervezője fontosnak mondta a fogyasztóvédelmi törvény megalkotását, mert a kereskedelmeben és a szolgáltatásokban sok a szabálytalanság, a bóvli elárasztotta a piacot, a fogyasztókat gyakran éri kár. A hatásos fogyasztóvédelem fontos feltételének tartja a nyilvánosságot, amellyel kapcsolatban nálunk félreértések tapasztalhatók.

A fogyasztók megkárosítói személyiségi jogaikra hivatkozva akádályozzák meg, hogy szabálysértésük nyilvánosságra kerüljön, de sok esetben akkor sem lehet névvel, lakcímmel publikálni egy-egy felháborító ügyet, ha a vétkes elismeri a szabálysértést. A fejlett piacgazdasági országokban azonnal nyilvánosságra kerülhet a szabályszegő neve és az is, amit vétett.

Célszerű lenne erőteljesebben élni az egzisztenciális jellegű büntetésekkel: ha valakiről bebizonyosodik, hogy foglalkozási körében évek óta ugyanazokat a szabálysértéseket követi el, akkor nyilvánvaló, hogy nem alkalmas erre a foglalkozásra, s meg kell tiltani, hogy azt saját vagy bármelyik hozzátartozója, ismerőse nevén folytathassa.

CIPE
"Az átláthatóság szerepe a politikai
döntéshozatalban és kihatása a gazdaságra"


A vitaindító anyag szerzője: Vidos Tibor, igazgató a GJW Politconsult;
Moderátor: Chikán Attila, professzor a BKE;
Felkért előadó: Bruszt László, rektorhelyettes a CEU;

A vita résztvevői:
Bakonyi Éva, igazgató a Soros Alapítvány; Bencze József, elnök a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság; dr. Géczy József a MSZP; Fekete Károly, alelnök a Brit-Magyar Kereskedelmi Kamara; Kassai Róbert a IPOSZ; Kazár Péter a Ernst and Young; dr. Kóbor Józsefné az APEH; dr. Kránitz Mariann az Országos Kriminológiai és Kriminilasztikai Intézet; Major Iván a Közgazdaságtudományi Intézet MTA; dr. Nyikos László, alelnök az Állami Számvevőszék; Orbán Sándor az ÁPV Rt. Etikai Bizottság; Palotás János, elnök a VOSZ; Révész Béla a Politikai Tanulmányok Intézete; dr. Rubovszky György a KDNP; Sepsey Tamás a MDF; dr. Székely Attila a OKISZ; Szirmai Péter, társelnök a VOSZ; Tardos Márton, elnök a Gazdasági Bizottság;
Vizér Klára a USAID részéről.

 

Határhelyzetek

Lengyel László politológus mutatta be a sajtónak Vitányi Iván HATÁRHELYEZETEK című könyvét. A Pallas Stúdió és a Kossuth Nyomda gondozásában megjelenő könyv bepillantást nyújt a politikus életébe, gyermekkorától, napjainkig.

Cseke Hajnalka:
"Köszönöm a Kossuth Nyomdának és a Pallas Páholynak, hogy a Vitányi Ivánról írt portrékönyvem bemutatóját megszervezte. Köszönet a kellemes környezetért."

Szilágyi Gábor:
"Köszönet Cseke Hajnalka bátorságáért, hogy végigkérdezte a Század egyik legérdekesebb értelmiségű pályáját; Köszönet Vitányi Ivánnak - bátorságáért, hogy tisztességgel és ambícióval egyensúlyozott a magyar társadalom összes fordulójánál hogy az éles határokat - emberségét soha föl nem adva- együttműködésre változtassa; köszönet a Kossuth Nyomdának a bátorságáért, hogy kiadta a kötetet, melyből minden magyar értelmiségi tanulhat - de talán csak töredékük tudja és fogja megvenni."

Vitányi Iván:
"Nagy örömmel vettem részt Könyvünk bemutatóján, köszönet a Pallasnak, az Isten tartsa meg egészségben."

Górcső alatt az idegenrendészet

Az egyik legfontosabb kérdés került a Hanns Seidel Alapítvány és az Államtudományi Kutatóközpont pódiumbeszélgetésén napirendre, amelynek meghívott résztvevői dr. Baraczka Róbertné, a Belügy Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Nagy Károly ügyvéd, dr. Papp Imre miniszteri főtanácsadó BM, dr. Szikinger István a COLPI főmunkatársa, dr. Világosi Gábor a belügyminisztérium politikai államtitkára voltak.


Nem mindegy számunkra, hogy az itt tartózkodó külföldiekben milyen kép alakul ki Magyarországról. Mindent meg kell tennünk a biztonságukért, de biztosan nem tesz jót, ha egy amerikai üzletembert és a családját hajnal kettőkor az idegenrendészet azzal ébreszt fel, hogy ukrán maffiózókat keresnek - vélte dr. Kilényi Géza professzor. Szerinte a jó idegenrendészeti munkának alapfeltétele a jó jogi szabályozás, a felkészült és megfelelő emberekből álló szervezetek, a jogbiztonság érzését okozó stabilizálódott jogalkalmazási gyakorlat, a megfelelő munkakapcsolat az idegenrendészetben érintett felek között valamint olyan tájékoztatási tevékenység, amely a külföldieknek megkönnyíti a jogkövető magatartást.

Az Alkotmánybíróság az idegenrendészeti törvény több cikkelyét kifogásolja s Kilényi az államigazgatási eljárás általános szabályait meghatározó törvény be nem tartását is tapasztalta néhány közigazgatási hivatalnál.

Jogaink - korlát a szabadsághoz

Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke mutatta be a sajtónak a könyvet.
A kis zsebben hordható kötet a tizenévesekhez szól az emberi jogokról és a világról. Az Európa Tanács, valamint az Utunk Európában program támogatásával, kiadta az Acta Humana Emberi Jogi Alapítvány és az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány. A kötetben található rajzokat Hermann Bauch, az ausztriai Krónbergben élő képzőművész ajándékozta az olvasóknak.

 

Napközben a jövő iskolájáról

A Kossuth Rádió Napközben című műsorának a Pallas Páholyban tartott legutóbbi felvételén Magyar Bálint művelődési miniszter és Honti Mária államtitkár azokra a kérdésekre igyekeztek válaszolni, amelyek az oktatási rendszer átalakításához kapcsolódtak.

A nemzeti alaptanterv azért állt a vita középpontjában, mert 1998-as bevezetése nemcsak a pedagógusok napi feladatainak megsokasodását, hanem az oktatási struktúra átalakításának kezdetét is jelenti. A pedagógustársadalom - és az érdekelt diákok, szülők sokasága - most bizonytalanságban él. Nem tudják, hogy is megy majd végbe ez az átalakulás. Mit jelent számukra a kétféle - alap- és emelt szintű - érettségi. Ha iskolánként változik a tananyag, mit is fog tanulni a jövőben a gyerek, és hol van az a tanárgeneráció, amely megvalósítja majd mindezt.

A főleg tanárokból álló szakértő közönség és a minisztérium vezetői természetesen sok kérdésben nem voltak azonos véleményen. A többórás vitát azonban nem felfűtött indulatok és heves kitörések jellemezték. Érvek és ellenérvek csaptak össze, és ha nem alakult is ki mindenben teljes egyetértés azt a célt mindenképpen elérte a műsor, hogy jobban megértsék egymást az érdekelt felek és hogy a jövő feladatai mindenki előtt világosak legyenek.

Osztrák főváros, Bécs rendőrfőkapitánya


Budapesti Közügyek - Budapesti Szívügyek sajtótájékoztatójának vendége (balról) Francz Schnabl dandárparancsnok, Bécs város főkapitánya.

Nyugdíjas Szerveztek pódiumbeszélgetése

A Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége vezetői beszámoltak a meghívottaknak a mintegy 3 millió nyugdíjast érintő legidőszerűbb érdekvédelmi kérdésekről, valamint a nyugdíjasokat képviselő szervezetek a feladatok érdekében végzett közös munkájukról és javaslataikról.

     
 
  websolution by NetProjekt