2019 November 22 Friday
 
 
 1996. október    

Október hónap főbb eseményei:

X.1.
Zorád Ernő galéria megnyitója

X.1.
Nők Világbankja Magyarországi Egyesülete (HWWB) klubdélutánja

X.2.
Társadalmi Únió Képviselői Klubja

X.3.
Napközben Klub

X.4.
Belváros Lipótváros Közművelődéséért Alapítvány kuratóriumi ülése

X.4.
Traubi Rt. sajtótájékoztatója

X.7.
Jegyzők Országos Szövetségének Elnökségi ülése

X.7.
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei igazgatóinak értekezlete

X.8.
Hanns Seidel Alapítvány műhelyvitája

X.14.
Fiatal Vállalkozók Fóruma fórumest témája "Hogyan befolyásolja egy vállalkozás sikerét a személyes hatákonyság?"

X.18.
Gazdaságpolitikai kerekasztal -CIPE

X.21.
Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége közös sajtótájékoztatója

X.21.
Libri Kereskedelmi Kft. sajtótájékoztatója

X.25.
HVG (Middle Europe Net Works) sajtótájékoztatója

X.25.
Partner Hungary Alapítvány sajtótájékoztatója

X.28.
Budapesti Ingatlanforgalmazók - Inter 21 - Klubja

X.29.
Justitia Páholy

X.30.
Fürge Ujjak Klub

A non-profit törvény koncepciója

Fenti címen rendezett szakmai fórumot a Hanns Seidel Alapítvány az Államtudományi Kutatóközponttal együttműködve. A bevezető előadásokat dr. Radó Péter, a törvény szakmai előkészítését végző munkacsoport vezetője, dr. Riechel Éva, a Kurázsi című lap szakértője tartották. A rendezvényen megjelentek az érintett központi szervek vezető munkatársai, a jogtudomány neves művelői és a civil szférába tartozó különböző szervezeti tipusok képviselői. A vitáról a Magyar Televízió félórás összeállítást sugározott.

Nyugdíjasok Országos Képviselete

A két nyugdíjas érdekvédelmi szervezet, a Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége vezetői a két szervezet együttműködéséről és a nyugdíjasokat érintő közös érdekvédelmi feladatokról szóltak. A tájékoztatónak vendége volt Peták István a Magyar Televízió akkor újonnan megválasztott elnöke, akitől azt kérték, hogy a műsorok többet foglalkozzanak a nyugdíjasok problémáival.

 

A Társadalmi Únió vendége
Gál Zoltán az Országgyűlés elnöke

Gál ZoltánA Társadalmi Unió vitaestjén, amelyet a Ház elnöke mellett Filló Pál az Únió Képviselői Klubjának szervezője is megjelent, igen sok társadalompolitikai kérdést vitattak meg. Szabó Miklós a Társadalmi Únió elnöke többek között felvetette, hogy a pártok civil szervezetek iránti érdeklődése rendszerint csak a választások előtt és alatt mondható megfelelőnek, a munka világán kívüli érdekek megjelenítésébe igen nehezen vagy egyáltalán nem akarják bekapcsolni a civil szervezeteket, s azok szakértőit. Pedig például a Társadalmi Únió igen erős szakértői gárdával rendelkezik, és ezt a törvénykészítő munkában is érdemes lenne jobban igénybe venni.

A Ház elnöke úgy ítélte meg, hogy nehezen áttekinthető a mintegy 40 ezer civil szervezet, közülük többnek csak vezetősége van, tagsága, valós társadalmi befolyása nincs. Vita tárgya az is - mondta - hogy a jogszabály-alkotás melyik szakaszában célszerű és lehetséges bevonni a civil szervezeteket és szakértőket. Szerinte a civil mozgalmak szakértőinek véleménye sok esetben jelen van a képviselők állásfoglalásaiban , tevékenységében még akkor is, ha nem mindig hivatkoznak a forrásra. Igy tehát a civil befolyás nemcsak azon múlik, hogy a bizottsági üléseken ott vannak-e a tárgyaló asztalnál a civil szakértők. A tapasztalatok szerint - mondta Gál Zoltán - az a leghatásosabb, ha a civil szerveztek közvetlenül az adott téma iránt érdeklődést mutató képviselőkhöz juttatják el észrevételeiket, állásfoglalásaikat.

A XX. század krónikása: Zórád Ernő


Első gyűjteményes kiállításáról 1947-ben többek között az alábbiakat írta a korabeli kritika: Szabad Nép: "Rajzaiban a társadalmi élet elesettjeit szólaltatja meg hamisítatlan romantizáló erővel. Pikturás műveltsége mintha megrekedt volna egy posztimpresszionista zsákutcában, de epizáló készsége annál eredetibb s felszabadultabb." Népszava: "... egy mélyen etikus vonás lép előtérbe, a rajz öncélúsága megszűnik, társadalmi kritika hangját ölti fel." Kritikusai, méltatói, barátai abban kétségkívül megegyeztek, hogy igen sokat vártak tőle. Kiváló könyvillusztrátornak látták őt, így joggal feltételezték, hogy rajzaival majd jelentősen megemeli a magyar könyv értékét. Azóta eltelt ötven év.

Zorád Ernőt ma a tényeknek megfelelően, de művészetének lényegét bizonyosan félrelátva: képregény-rajzolóként ismeri a nagyközönség. Pedig sokkal helyesebb lenne őt grafikusként és akvarelistaként a XX. század krónikásának látni. Tény, képregény rajzolóként is kiváló alkotott, sőt a magyar képregény nemzetközi rangú megteremtőjét láthatjuk benne - de nem a képregény tette naggyá Zorádot, hanem ellenkezőleg: Zorád Ernő tette naggyá az 50-es és 60-as évek magyar képregényét. A Magyar Narancs 1996. szeptember 5-i számában a "magyar képregény élő klasszikusaként" köszönti a 85 éves mestert. Mi azonban szívesebben köszöntjük őt grafikusként, a Magyar Irodalmi Panteon vagy a Krúdy-kalendárium alkotójaként, a Tabán-legenda ihletett képi megjelenítőjeként, de tisztelhetjük a Magyar Füst remek, lírai sorozatáért is - hiszen mindezek rajzművészetünk mesterrabjai közé tartoznak.

Kuczka Péter megnyitóbeszédében a rajzművészet Jókaijának nevezte Zorádot. Véleményem szerint azonban még helyesebb lenne őt a mindannyiunk által nagyrabecsült és minden ízében XX. századi Weöres Sándorhoz hasonlítani. Zorád ugyanúgy képes volt tökéletesen beleélni magát témájába és művészi eszközeivel virtuóz módon megjeleníteni azt, akár csak Weöres. ugyanúgy tudott egyszerre a múltban és a jelenben lenni, egyszerre krónikás és ábrázolt szereplő, saját lelkét meghasonlás nélkül felosztó és megsokszorozó művész lenni - mint a költő. Zorád világa is szuverén, formailag és tartalmilag oly sajátos, mint Weöres költői világa.

Legéndy Péter

Zorád Ernő kiállítása, amelyet Kucka Péter író nyitott meg, egy hónapig volt látható a Pallas Páholyban.

Gazdasági-politikai kerekasztal
"Az adózás szerepe a magánvállalkozást ösztönző üzleti környezet kialakításában"

A vitaindító amyag szerzője: Gáspár Pál, a Pénzügykutató Rt.
A vitavezető: Gaál Gyula, alelnök az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága;
Felkért előadók:
Csobánczy Péter, helyettes államtitkár a Pénzügyminisztérium;
Vámosi Nagy Szabolcs, miniszteri biztos a Pénzügyminisztérium;
Szűcs György, elnök az IPOSZ; részéről

A vita résztvevői:
Chikán Attila, professzor a BKE; Gara Iván, vezérigazgató-helyettes a Unicbank; Kocsis Györgyi, rovatvezető a HVG; Laki Mihály a MTA; Eugene Spiro, igazgató a Kelet-Nyugat Tanulmányok Intézete; Vidos Tibor, igazgató a GJW Politconsult; Boross Péter, a Gazdasági Bizottság; Földi Tamás, igazgató a Politikai Tanulmányok Intézete; Hetényi István a Pénzügyminisztérium; Koltai Jenő, igazgató a MTA Közgazdaságtudományi Intézet; Kopányi Mihály a Világbank; Korpás Ildikó, megbízott igazgató a Magyar Iparszövetség; dr. Nagy Ákos, kuratóriumi alelnök a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány; Pitti Zoltán, elnök az APEH; Répássy Csaba, igazgató a Ernst and Young; Tóth István György, igazgató a TÁRKI; Valentin Rudolf a USAID; Várhegyi Éva a Pénzügykutató Rt. részéről.

Igazságügy-miniszterek a Justitia Páholyban

Dr. Kulcsár Kálmán, dr. Balsai István és dr. Vastagh Pál a jogalkotás problémáiról a jogrendszer fejlődési tendenciájáról cseréltek eszmét a jogi közélet és az újságok vezető munkatársainak bevonásával. Az est hangulatát fémjelzik és őrzik az emlékkönyv lapjai:

A három miniszter: dr. Kulcsár Kálmán, dr. Balsai István és dr. Vastagh PálBalsai István: "Kitüntető élmény és megtiszteltetés mert "elődöm" és utódom" társaságában élvezem a PALLAS Páholy miliőjét.
Kulcsár Kálmán: "A fentiekkel egyetértve csak azt tehetem hozzá örülök, hogy a két "utódom" végülis ugyanolyan felelősen és jogi szellemiséggel dolgoznak, ahogyan én is tettem."
Vastagh Pál: "Köszönöm, hogy résztvevője lehettem ennek a nagyszerű szellemi tornának. Külön megtisztelő számomra a Pallas Páholy közönsége."
Kilényi Géza: "A Pallas Páholy a mai rendezvénye egyetlen dolgot szeretett volna bizonyítani: egymástól nagy mértékben eltérő ... is ütközhetnek egymással anélkül, hogy a polémia személyi torzsalkodássá váljék. Ha sikerült, elértük célukat. Szeretnénk hagyományt teremteni..."

Túlfűtötten - a távfűtésről

A Kossuth Rádió Napközben műsorában a távfűtésről zajlott a vita. A kérdések kereszttüzében pedig két szakember ült Scheithauer Imre, a Főtáv Rt. igazgatója és Kiss István a Fővárosi Főpolgármester Hivatal főtanácsosa. S bár az egész estét keresztül-kasul átfonta a szolgáltatás ára, a számlázás, általában a pénz (még pontosabban a pénztelenség) a fő téma mégsem a fizetés, hanem a szolgáltatás mérése volt. A jelenlévők ugyanis egyrészt elismerték, hogy ma már elfogadható módon működik nálunk a távfűtés, másrészt viszont szinte kórusban kifogásolták az átalánydíjat és a terhek igazságtalan elosztását. A tiltakozás főleg úgy fogalmazódott meg, hogy a távfűtésben résztvevők annyit akarnak fizetni a kapott szolgáltatásért, amennyit fogyasztottak.

     
 
  websolution by NetProjekt