Örökös tagság - Életrajzok

AZ ORTT TÁMOGATÁSÁVAL LÉTREJÖTT ÖRÖKÖS TAGSÁG A HALHATATLANOK TÁRSULATA CÍMŰ KÖNYV FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT.

ALMÁSI Éva
színész
Született: Budapest, 1942. jún. 5.
Családi adatok: Férjezett, Balázsovits Lajos.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961-65.
Életút: 1960 először lép amatőrként színpadra a Petőfi Színházban, 1965-68 a József Attila Színház, 1968-87 a Madách Színház, 1987-91 a Vígszínház, 1995-96 a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1991-95, 1996- szabadúszó. Jászai Mari-díj (1973), érdemes művész (1978), kiváló művész (1986), Kossuth-díj (1997).
Főbb szerepei: Glafira (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok), Dzsini (Illés: Törtetők), Illés: Spanyol Izabella, Poppea (Hubay: Nero), Zsuzsa (Kaló: Egyedül), Mása (Csehov: Három nővér), Eszter (Déry-Presser: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról), Rachel (Gorkij: Ellenségek), Leila (Heltai: Az ezerkettedik éjszaka), Adéle (Anouilh: A barlang), Blanche (Williams: A vágy villamosa), Erzsébet királyné (Shakespeare: III. Richárd), Júlia (Csodás vagy, Júlia!), Montreuilné (Misima: Sade márkiné), Prunella Somerset (Slade: A férfi, akit szeretek), Türelmetlen nő (Strauss: Az idő és a szoba), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Eleonóra (Goldman: Az oroszlán télen), Szélmolnárné (Schwajda: Miatyánk), Ágnes (Albee: Kényes egyensúly), Blanche Hudson (Baby Jane), Mrs. Bank (Simon: Mezítláb a parkban), Viola (Tabi: Spanyolul tudni kell), Valéria (Szántó-Szécsén-Fényes: Paprikás csirke), Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), filmen: Lássátok feleim! (1967), Nyaralók (1967 tv), Hazai pálya (1968), Próféta voltál szívem (1968), Wengráf (1968 tv), Az örökös (1969), Sziget a szárazföldön (1969), Házasodj Ausztria! (1970 tv), Gyula vitéz télen-nyáron (1970), Gyilkosság a Maxime utcában (1972 tv), Veszélyes forduló (1974 tv), Vállald önmagadat! (1974), A cárné összeesküvése (1976 tv), Maya (1978 tv), Merénylők (1979 tv), A farkas (1980 tv), Kettévált mennyezet (1981), Talpra, Győző! (1982), A kegyenc (1983 tv), II. József (1985 tv), Villámfénynél (1985 tv), A kertész kutyája (1985 tv), Kreutzer szonáta (1986 tv), Egy szerelem három éjszakája (1986 tv), Bánk bán (1987 tv), Társasjátékok (1992 tv), Mohács (1996 tv).

AGÁRDY Gábor
színész
Született: Szeged, 1922. aug. 2.
Családi adatok: Nős, Rácz Boriska. Gy.: Ilona, 1940-2001.
Tanulmányok: Orsz. Színészegyes. színiisk., 1937.
Életút: 1937-41 Szegeden színész, 1941-49 kisebb vidéki társulatok, 1949-52 a miskolci Nemzeti Színház, 1952-55 a Főv. Operettszínház, 1955-64 az Ifj., ill. a Petőfi Színház, 1964-85 a Nemzeti Színház tagja, 1985- ny., 1989- örökös tagja. 1983- ikonfestőművészként négy önálló kiállítása volt. Jászai Mari-díj (1958, 1962), érdemes művész (1968), kiváló művész (1980), Kossuth-díj (1985), Sík Ferenc-díj (1996), Jákó Vera-díj (1999), a Nemzet Színésze (2000).
Főbb szerepei: Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi), Krahl ezredes (Molnár: Olympia), Abirám (Madách: Mózes), Adolf Hitler (Moldova: Titkos záradék), Zetelaki Dániel (Sütő: Ádvent a Hargitán), Valkay (Móricz: Légy jó mindhalálig), Katz (Hasek-Burian: Svejk), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), I. vádlott (Weiss: Vizsgálat), Szalay (Barta: Szerelem), Papa (Szép E.: Vőlegény), Dyles (Márai: A kassai polgárok), Pincér (Shaw: Sosem lehet tudni), Cipriani professzor, Dr. Eggenberger Alfréd (Örkény: Tóték), Gross (Gyurkovics: Halálsakk), Francia király (Kacsóh-Heltai; János vitéz), Gothay (Pap: Szent színpad), Dubetz tábornok (Molnár: Panoptikum), Alfred Doolittle (Lerner-Loewe: My Fair Lady), Frici (Szakonyi: Vidám finálé), Jozef Tura (Lengyel: Lenni vagy nem lenni), Tódorka Szilárd (Csiky: A nagymama), Virág (Hunyady: Lovagias ügy), Csört (Szentmihályi-Szörényi-Bródy: A kiátkozott), Sir Basil (Lehár: Luxemburg grófja), Schuller Mózes (Sütő: Balkáni gerle), Caesar (Molnár: A hattyú), filmen: Én és a nagyapám (1954), Égi madár (1957), Csempészek (1958), Razzia (1958), Akiket a pacsirta elkísér (1959), A nagy ékszerész (1959 tv), Álmatlan évek (1959), Pár lépés a határ (1959), Virrad (1960), Amíg holnap lesz (1961), Délibáb minden mennyiségben (1961), Fagyosszentek (1962), Hogy állunk, fiatalember? (1963), Germinal (1963 olasz-francia), Ha egyszer húsz év múlva (1964), Másfél millió (1964), Ezer év (1964 tv), Szegénylegények (1965), A tizedes meg a többiek (1965), A helység kalapácsa (1965 tv), Kocsonya Mihály házassága (1965 tv), Édes és keserű (1966), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Eltávozott nap (1968), Egri csillagok (1968), Súlyfürdő (1969 tv), Ismeri a szandi-mandit? (1969), A varázsló (1969), Szemtől szembe (1970), Földindulás (1970 tv), Kiskirályok (1972 tv), Trónörökös (1973 tv), Csínom Palkó (1973), Kakuk Marci (1973), A dunai hajós (1974), Sir John Falstaff (1977 tv), A kitüntetés (1981 tv), A tenger (1981 tv), Vőlegény (1982), A szecsuáni jólélek (1984 tv), Kérők (1985 tv), Égető Eszter (1987 tv), Lumpáciusz Vagabundusz (1988 tv), Rendhagyó feltámadás (1990 tv), A csikós (1993 tv), Retúr (1996).
Cím: Pesti Magyar Színház, 1077 Bp., Hevesi Sándor tér 4.
Irod.: Kárpáti György: Agárdy (1998).

AVAR István
színész
Született: Egercsehi, 1931. márc. 20.
Családi adatok: Sz.: Avar István, Boczán Piroska. Nős, 1960, Gyapay Yvette. Gy.: István, 1962.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1949-54.
Életút: 1945-49 Egercsehiben bányász, 1954-60 a pécsi Nemzeti Színház, 1960-66 a Madách Színház, 1966-85 a Nemzeti Színház, 1985-93 a Madách Színház tagja, 1993- ny. A Színház- és Filmműv. Főisk. színpadi beszéd tanára, 1987- egy. tanár, 1988- tszv. 1973-90 országgy. képv., a kult. biz. tagja. Jászai Mari-díj (1963, 1969), érdemes művész (1972), Kossuth-díj (1975), SZOT-díj (1978), kiváló művész (1980), Greguss-díj (1990), a Nemzet Színésze (2001).
Főbb szerepei: Ádám (Sütő: Káin és Ábel), Corvino (Jonson: Volpone), Stanley (Williams: A vágy villamosa), Áron (Madách: Mózes), Vádló (Weiss: A vizsgálat), Juan (García Lorca: Yerma), Hector, Ulysses (Shakespeare: Troilus és Cressida), Szigligeti: Liliomfi, Tiborc (Katona: Bánk bán), XX (Mrożek: Emigránsok), Ruy Blas (Hugo: Királyasszony lovagja), Horatio (Shakespeare: Hamlet), Giordano Bruno (Maróti: Az utolsó utáni éjszaka), Weiss: Hölderlin, Lessing: Bölcs Náthán, Shakespeare: Lear király, Apa (Miller: Édes fiaim), Kruk (Sobol: Gettó), Heinrich Heidler (Németh Á.: Lili Hofberg), Kövér hajótörött (Mrożek: A nyílt tengeren), Mr. Myers (Christie: A vád tanúja), Reb Simson (An-Ski: Dybuk), Von Walter (Schiller: Ármány és szerelem), Roberto Miranda (Dorfman: A halál és a leányka), Franz Orsini-Rosenberg (Shaffer: Amadeus), Burleigh gróf (Schiller: Stuart Mária), De Renal (Stendhal: Vörös és fekete), Választófejedelem (Kleist: Homburg hercege), Hans Bols (Voskovec-Werich-Jezek: A Nehéz Barbara), Száműzött herceg (Shakespeare: Ahogy tetszik), Ferenc császár (Rostand: A sasfiók), Abe Dreyfus (Karp: Örömszülők), Sir Forsir (Várkonyi-Bródy: Will Shakespeare), Mr. Brownlow (Bart: Oliver), Blakely kapitány (Wouk: Zendülés a Caine hajón), Monte Cristo (Pianosa: A család játékai), Frank Giordano (Wilde: Mennyből az angyal), filmen: Vasvirág (1958), Álmatlan évek (1959), Gyalog a mennyországba (1959), Két emelet boldogság (1960), Próbaút (1960), Az ígéret földje (1961), Megszállottak (1961), Isten őszi csillaga (1962), Hattyúdal (1963), Honfoglalás (1963), Oldás és kötés (1963), Párbeszéd (1963), Másfél millió (1964), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Szegénylegények (1965), Tilos a szerelem (1965), Hideg napok (1966), Változó felhőzet (1966), Énekes madár (1966 tv), A múmia közbeszól (1967), Ünnepnapok (1967), A völgy (1967), Falak (1968), Mocorgó (1968 tv), Tiltott terület (1968), Holdudvar (1968), Szemüvegesek (1969), Égi bárány (1970), A fekete város (1971), Hahó, öcsi! (1971), Uborkafa (1971 tv), Egy srác fehér lovon (1973), Pókháló (1973), Harmadik nekifutás (1973), Bekötött szemmel (1974), Hajdúk (1974), Szikrázó lányok (1974), Vállald önmagadat! (1974), Labirintus (1976), Csillag a máglyán (1978), Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979), Vendégség (1979 tv), Kulcskeresők (1980 tv), II. József császár (1981 tv), Széchenyi napjai (1983 tv), Elcserélt szerelem (1983), Az elvarázsolt dollár (1985), A falu jegyzője (1986 tv), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), Az utolsó látogató (1988 tv), A néma (1989), Kölcsey (1989 tv), Isten hátrafelé megy (1990), Hamis a baba (1991), Hoppá (1992).
Cím: Madách Színház, 1073 Bp., Erzsébet krt. 31.

BESSENYEI Ferenc
színész
Született: Hódmezővásárhely, 1919. febr. 10.
Életút: 1940-42 a szegedi Városi Színházban kórista, 1942-45 Miskolcra szerződött, 1945-50 a Budai Színházban lép fel, majd a szegedi és pécsi Nemzeti Színház, 1950-63 a Nemzeti Színház, 1963-67 a Madách Színház, 1967-73 a Nemzeti, 1973-81 ismét a Madách Színház tagja, 1981- ny., 1987- a Nemzeti, ill. Pesti Magy. Színház tagja. 1991 az FKGP országgy. képv.jelöltje. Kossuth-díj (1953, 1955), érdemes művész (1954), kiváló művész (1970), SZOT-díj (1978), Magyar Örökség-díj (2000), a Nemzet Színésze (2000).
Főbb szerepei: Shakespeare: Hamlet, Katona: Bánk bán, Kossuth (Illyés: Fáklyaláng), Németh László: Görgey, Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Brecht: Galilei, Shakespeare: Otello, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Székely: Dózsa, Hernádi: Királyi vadászat, Dürrenmatt: A fizikusok, János mester (Márai: A kassai polgárok), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt), Bagó (Kacsóh-Heltai: János vitéz), Dragomir (Kálmán: Marica grófnő), II. Fülöp (Schiller: Don Carlos), Kányai (Szigligeti: Liliomfi), Shakespeare: Lear király, Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség), musicalek: Higgins (My Fair Lady), Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn), Zorba, Pósalaky (Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig), filmen: Gyarmat a föld alatt (1951), Teljes gőzzel (1951), Ütközet békében (1951), Vihar (1952), Föltámadott a tenger (1953), A harag napja (1953), Ifjú szívvel (1953), Kiskrajcár (1953), A város alatt (1953), Különös ismertetőjel (1955), A császár parancsára (1956), Hannibál tanár úr (1956), Keserű igazság (1956), Szakadék (1956), Láz (1957), Dúvad (1959), Kölyök (1959), Az arcnélküli város (1960), Légy jó mindhalálig (1960), Virrad (1960), Alba Regia (1961), Délibáb minden mennyiségben (1961), Napfény a jégen (1961), Nem ér a nevem (1961), Puskák és galambok (1961), Fagyosszentek (1962), Félúton (1962), Húsz évre egymástól (1962), Isten őszi csillaga (1962), Pacsirta (1963), Ha egyszer húsz év múlva (1964), Már nem olyan időket élünk (1964), Másfél millió (1964), Fény a redőny mögött (1965), Iszony (1965), Aranysárkány (1966), Fügefalevél (1966), Egy magyar nábob (1966), Sok hűség semmiért (1966), A koppányi aga testamentuma (1967), Az özvegy és a százados (1967), Egri csillagok (1968), Az utolsó kör (1968), Ítélet (1970 magy.-csehszlovák-román), Szerelmi álmok (1970 magy.-szovjet), A fekete város (1971), Harminckét nevem volt (1972), Széchenyi (1975 tv), Labirintus (1976), Fedőneve: Lukács (1977), A mérkőzés (1981), Elveszett illúziók (1982), A nagymama (1985 tv), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), A másik ember (1987), Egy diáktüzér naplója (1991 tv).
Cím: Pesti Magyar Színház, 1077 Bp., Hevesi Sándor tér 4.
Irod.: Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (1983), Deák Attila: Bessenyei Ferenc (1989).

BENKŐ GYULA
színész
Született: Budapest, 1918. augusztus 22.
Tanulmányai: Színművészeti Akadémia 1936-1939.
Életútja: 1939-49. a Vígszínház, 1949-51. az Ifj. Színház. 1951-a Magyar Néphadsereg Színháza, ill. a Vígszínház tagja, 1978-ny. 1947-49 A Vígszínház társig., 1949-55. a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára. 1962-68. a Színházművészeti Szövetség főtitkára.
Kitüntetései: Jászai Mari-díj (1956.), érdemes művész (1960.), kiváló művész (1968.).
Főbb szerepei: II. Rákóczi Ferenc (Szigligeti: II. Rákóczi Ferenc fogsága), Tuzenbach (Csehov: Három nővér), Christian (Rostand: Cyrano de Bergerac), Molnár: Liliom, Aljoska (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Pagnol: Tipáz, Oswald (Ibsen: Kísértetek), Priszipkin (Majakovszkij: Poloska), Andrej Bolkonszkij (Tolsztoj-Piscator: Háború és béke), Frank Strang (Shaffer: Equus), Frank (Shaw: Warenné mestersége), Chris Keller (Miller: Édes fiaim), Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő), Lepidus (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Mario (Niccodemi: Hajnalban, délben, este), Val Xavier (Williams: Orfeusz alászáll), Írnok (Shakespeare: III. Richárd), Mikhál bán (Katona: Bánk bán), Gróf Szentgróthy (Szomaházy-Békeffi-Lajtai: Mesék az írógépről), Baptistin (Feydeau: Bolha a fülbe), filmen: Varjú a toronyórán (1938.), A Gyurkovics fiúk (1940.) Egy bolond százat csinál (1942.) Ördöglovas (1943.), Díszmagyar (1949.), Különös házasság (1951.), Fel a fejjel (1954.), A 39-es dandár (1959.), Fűre lpni szabad (1960.), Vacsora a Hotel Germániában (1962.tv), Fotó Háber (1963.), Utószezon (1966.), Temetetlen holtak (1966.), Jaguár (1967.), Az özvegy és a százados (1967.), Egri csillagok I-II. (1972.), Az erőd I-II. (1978.), Doktor Senki (1978. tv), Glembay Ltd. I-II. (1980. tv), II. József (1981 tv). Gyertek el a névnapomra! (1983.) A vörös grófnő I-II. (1984.), Redl ezredes I-II. (1984), Tüske a köröm alatt (1987.) Édes Anna (1989 tv).

CSOMÓS Mari
színész
Született: Vajdácska, 1943. szept. 25.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961-65.
Életút: 1965-68 a veszprémi Petőfi Színház, 1968-71 a kecskeméti Katona József Színház, 1971-78 a szolnoki Szigligeti Színház, 1978-83 a Nemzeti Színház, 1983-94 a Katona József Színház, 1994-97 az Új Színház, 1997- a Radnóti Színház tagja. Jászai Mari-díj (1973), SZOT-díj (1975), a filmkritikusok díja (1975), érdemes művész (1978), Aase-díj (1993), Kossuth-díj (1996), a színházi találkozó díja (1996), a színikritikusok díja (1999).
Főbb szerepei: Saci, Vanda (Szakonyi: Adáshiba), Darja (Bulgakov: Kutyaszív), Anna (Illyés Gyula: Dózsa), Catherina (Miller: Pillantás a hídról), Násztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Vali (Kertész Ákos: Makra), Shaw: Szent Johanna, Elektra (Gyurkó László: Szerelmem Elektra!), García Lorca: Yerma, Róza (Füst: Boldogtalanok), Katarina (Shakespeare: Makrancos hölgy), Mása (Csehov: Három nővér), Cressida (Shakespeare: Troilus és Cressida), Anya (Spiró: Csirkefej), Tertullia (Füst: Catullus), Ljuszka (Bulgakov: Menekülés), Ezredesné (Valle-Inclán: Lárifári hadnagy felszarvazása), Polgár (Dosztojevszkij-Wajda: Bűn, bűnhődés), Gertrud (Shakespeare: Hamlet), Nővér (Koltes: Roberto Zucco), Checca (Goldoni: Az új lakás), Járásbíróné (von Horváth: Hit, remény, szeretet), Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde), A pilóta anyja (Brecht: Jó embert keresünk), Postamesterné (Szép: Patika), Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), Anya (García Lorca: Vérnász), Zinaida Szavisna (Csehov: Ivanov), Mary (Bond: Megváltás), Kocsma Jenny (Brecht: Koldusopera), Klütaimnésztra (Euripidész: Íphigeneia Auliszban), Gurmizsszkaja (Osztrovszkij: Erdő), Arkagyina (Csehov: Sirály), Meg (Pinter: A születésnap), Füst: Máli néni, Eileen (McDonagh: A kripli), filmen: Így jöttem (1964), Staféta (1970), Asszonyok mesélik (1970 tv), Még kér a nép (1971), Makra (1972), Cserepes Margit házassága (1973 tv), 141 perc a Befejezetlen mondatból (1974), Labirintus (1976), Ezer év (1979 tv), Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979), Fekete rózsa (1980 tv), A hallgatás ára (1982 tv), Nyolcadik stáció (1983 tv), A rágalom iskolája (1984 tv), Vereség (1984 tv), Boldogtalanok (1984 tv), Magyar karrier (1985 tv), Írott malaszt (tv), Fagylalt, tölcsér nélkül (1989 tv), Vörös vurstli (1991), Kovács Éva story (1992 tv), Anna filmje (1992), Nyomkereső (1992), Napról napra (1992 tv), Pá, drágám! (1992 tv), A pályaudvar lovagja (1992 tv), A végzetes szerelem játéka (1994 tv), A rossz orvos (1995), Szarajevó kávéház (1995 tv), Derengő (1996), Szabadság tér 56 (1997 tv), Jadviga párnája (1999), Egyszer élünk (2000).
Cím: Radnóti Miklós Színház, 1065 Bp., Nagymező u. 11.

GÁBOR Miklós
színész
Született: Zalaegerszeg, 1919. április 7.
Tanulmányai: Színművészeti Akadémia 1937-40.
Életút: 1941-45, 1954-75. a Madách Színház, 1945-54, 1984- a Nemzeti Színház, 1975-78 a kecskeméti Katona József Színház, 1978-84. a Népszínház, 1991- a Független Színpad tagja. 1970- rendez is. 1988. képzőművészeti alkotásaiból kiállítása nyílt. 1993- a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kitüntetései: Kossuth-díj (1953), érdemes művész (1962), kiváló művész (1967).
Főbb rendezései: Sarkadi: Oszlopos Simeon, Füst: IV. Henrik, Szophoklész: Oidipusz király, Gintzburger: A mozdony, Molnár: Olympia, Shaw: Tanner John házassága, Mrozek: Az arckép, Goethe: Torquato Tasso.
Főbb szerepei: Hlesztakov (Gogol: A revizor) Bálint (Hubay-Ránki-Vas: Egy szerelem három éjszakája), Csackij (Gribojedov: Az ész bajjal jár), George (Albee: Nem félünk a farkastől), Trench (Shaw: Szerelmi házasság), Jacques (Shakespeare: Ahogy tetszik), Jago (Shakespeare: Othello), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája) Ruy Blas (Hugo: A királyasszony lovagja), Musset: Lorenzaccio, Shakespeare: Hamlet, Sebők Zoltán (Sarkadi: Az elveszett paradicsom) Tanner John (Shaw: Tanner John házassága), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Higgins (Lerner-Loewe: My Fair Lady), Moliére: Don Juan, Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), Robespierre (Büchner: Danton halála), Füst: IV. Henrik, Shakespeare: III. Richárd, Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár), Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem), Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Fülöp király (Schiller: Don Carlos), Strindberg (Enquist: A tribádok éjszakája), Prospero (Shakespeare: A vihar), Lukács György (Eörsi: Az interjú), Crampton =Shaw: Sosem lehet tudni), Dr. Bernhardi (Schnitzler: A Bernhardi-ügy) Reb Aszriel (An-Ski: Dybuk), Pandarus (Shakespeara: Troilus és Cressida), Talleyrand (Brisville: A feketeleves), filmen: Európa nem válaszol (1941.), Valahol Európában (1947.), Mágnás Miska (1948.), Budapesti tavasz (1955.), Keserő igazság (1956.) Éjfélkor (1957.), Alázatosan jelentem! (1960.), Alba Regia (1961.), Honfoglalás I-III. (1963.) Álmodozások kora (1964.), Antigoné (1965 tv), Apa (1966.) Falak (1967.), Az idő ablakai (1969.), Petőfi Mezőberényben (1969 tv), Ősbemutató (1974 tv), János király (1975 tv), Néró és a VII/a (1977 tv), Sértés (1978), Lear király (1978 tv), Circus Maximus (1980), Haláltánc (1981 tv), Villanyvonat (1982 tv), Rettenetes szülők (1982 tv), A rágalom iskolája (1983 tv), Torquato Tasso (1984 rendező, író) Erdő (1984 tv), Éjszakai szóváltás (1988 tv) Pá, drágám! (1992 tv) F.m.:Tollal (193), A színész árnyéka (1972), Feljegyzések Alceste-ről (1975), Kicsi világ-háború (1976), Kos a Mérlegen (1990).

DARVAS Iván
(Darvas Szilárd)
színész
Született: Beje, Csehszlovákia (ma: Szlovákia), 1925. jún. 14.
Családi adatok: Sz.: Darvas János, Jevdokimova Antonyina. Nős, 1972, Motorcza Irén. Gy.: Ráchel Tatjána, 1975, Benjámin Olivér, 1976.
Tanulmányok: Színműv. Ak., 1943-46.
Életút: 1926-39 Prágában él, 1939- Magyaro.-on, 1945 egy szovjet kat. alakulat tolmácsa, 1946-49 a Művész Színház, 1949-56 a Madách Színház tagja, a forr.-ban való részvételéért 1957-59 börtönben volt, 1959-63 segédmunkás, 1963-64 a miskolci Nemzeti Színház, 1964-65 a József Attila Színház, 1965-85 a Vígszínház, 1993-95 a Művész Színház, 1995- a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1985-93 ny. A Tört. Igazságtétel Biz. egyik alapítója. 1990-94 országgy. képv. (Bp., XIII. ker., SZDSZ), 1994, 1998 képv.jelölt. Jászai Mari-díj (1955, 1967), érdemes művész (1969), kiváló művész (1975), Kossuth-díj (1978, 1998), Erzsébet-díj (1989), Ruttkai-díj (1989), Maecenas-díj (1999), a filmszemle legjobb férfialakítás díja (2000), a Nemzet Színésze (2000), a filmkritikusok díja (2001), Radnóti Miklós-díj (2001), Gundel-életműdíj (2001), Pro urbe Budapest (2001).
Főbb szerepei: Orfeusz (Anouilh: Euridike), Raszkolnyikov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Tuzenbach, Versinyin (Csehov: Három nővér), Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ruy Blas (Hugo: A királyasszony lovagja), Becket (Anouilh: Becket vagy az Isten becsülete), Alvinczi Eduárd (Krúdy: A vörös postakocsi), Von Berg (Miller: Közjáték Vichyben), Beutler (Dürrenmatt: Fizikusok), Larry Slade (O'Neill: Eljő a jeges), Leigh-Wasserman: La Mancha lovagja, Harry (Schisgal: Szerelem, ó!), Színész (Molnár: A testőr), Brick (T. Williams: Macska a forró tetőn), Franz (Sartre: Altona foglyai), Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Trigorin (Csehov: Sirály), Arnolf (Moliére: A nők iskolája), Socino (Páskándi: Vendégség), Warwick (Shaw: Szent Johanna), Rezeda Kázmér (Krúdy: Rezeda Kázmér szép élete), Popriscsin (Gogol: Egy őrült naplója), Versinyin (Csehov: Három nővér), Antonius (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Verhovenszkij (Dosztojevszkij: Ördögök), Ezra Mannon (O'Neill: Amerikai Elektra), Firsz (Csehov: Cseresnyéskert), Moliére (Bulgakov: Őfelsége komédiása), Martin Dysart (Shaffer: Equus), Stomil (Mrożek: Tangó), Nagybőgős (Süskind: A nagybőgő), John Cunlight (Ábrahám: Viktória), Fred (Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni), Stjerbinsky (Werfel: Jacobowsky és az ezredes), Peachum (Brecht-Weill: Koldusopera), Vladimir (Beckett: Godot-ra várva), Afanaszij Matvejevics Moszkaljov (Dosztojevszkij: A nagybácsi álma), Félix Unger (Simon: Furcsa pár), Szélmolnár (Schwajda: Miatyánk), Tóbiás (Albee: Kényes egyensúly), Hamm (Beckett: Végjáték), Harold Gorringe (Shaffer: Black Comedy), Müller: Lugosi, Salieri (Shaffer: Amadeus), filmen: Forró mezők (1948), Egy asszony elindul (1948), Díszmagyar (1949), Erkel (1952), Semmelweis (1952), Föltámadott a tenger (1953), Életjel (1954), Liliomfi (1954), Rokonok (1954), Gázolás (1955), Budapesti tavasz (1955), A 9-es kórterem (1955), Dollárpapa (1956), Mese a 12 találatról (1956), Bakaruhában (1957), Gerolsteini kaland (1957), Az aranyfej (1963 magy.-amerikai), Férjhez menni tilos! (1963), Pacsirta (1963), Új Gilgames (1963), Igen (1964), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), A tizedes meg a többiek (1965), Tilos a szerelem (1965), Játék a múzeumban (1965), Sok hűség semmiért (1966), Hideg napok (1966), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Egy szerelem három éjszakája (1967), Az özvegy és a százados (1967), Fiúk a térről (1967), Tanulmány a nőkről (1967), Próféta voltál szívem (1968), A nagy kék jelzés (1969), Az idő ablakai (1969), Az örökös (1969), Szerelem (1970), N. N. a halál angyala (1970), Kapaszkodj a fellegekbe! (1971), Hét tonna dollár (1973), A Pendragon legenda (1974), Ámokfutás (1974), Színes tintákról álmodom (1980), Halál sekély vízben (1993), Film (1999), A Morel fiú (1999).
Főbb művei: Lábjegyzetek (2001).

GALAMBOS Erzsi
színész
Született: Budapest, 1931. dec. 5.
Tanulmányok: Lakner bácsi Gyermekszínháza, Orsz. Színészegyes. Színészképző Isk.
Életút: Táncosnő, 1955-58 a miskolci Nemzeti Színház, 1958-62 a kecskeméti Katona József Színház, 1962-64 a Petőfi Színház, 1964-83 a Főv. Operettszínház, 1983- a József Attila Színház tagja. Jászai Mari-díj (1968), érdemes művész (1973), kiváló művész (1981), Déryné-díj (1993).
Főbb szerepei: Gwendolyn (Wilde: Bunbury), Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom), Eliza (Shaw-Lerner-Loewe: My Fair Lady), Sally (Kander: Kabaré), Dulcinea (Leigh-Wasserman: La Mancha lovagja), Anita (Bernstein: West Side Story), Kreisler: Lola Blau, Roxie Hart, Morton mama (Kander: Chicago), Kocsma Jenny (Brecht-Weill: Koldusopera), Leokádia Begbick (Brecht-Weill: Mahagonny városának tündöklése és bukása), Irma (Breffort-Monnot: Irma, te édes), Margo Channing (Strouse-Comden-Green-Adams: Taps), Mária hercegnő (Rose-Furber-Gay: Me and my girl), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Breitmayerné (Szomory: Incidens az Ingeborg hangversenyen), Paula (Lengyel M.: Az árny), Rose (Gypsy), Irina, Filippovna (A 3 nővér, kékben), Madame Foyer (Nagy-Pozsgai-Bradányi: A kölyök), Mavis (Harris: Csupa balláb), Mama (Korai fagy), Marosiné (Molnár: A doktor úr), Matilde (Kardos-Mészöly-Victor: Villon és a többiek), Fedák Sári (A Fedák-ügy), Muskátné (Molnár: Liliom), Doroghyné (Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig), Melinda (Ábrahám-Szilágyi-Kellér: 3:1 a szerelem javára), filmen: Csendes otthon (1957), Özvegy menyasszonyok (1964), Augusztusi kaland (1969 tv), A gyilkos a házban van (1970), Üvegkalitka (1970 tv), Házasodj, Ausztria! (1970 tv), Csalódások (1972 tv), Lili bárónő (1975 tv), Maya (1978 tv), Haláltánc (1981 tv), A canterville-i kísértet (1982 tv), Osztrigás Mici (1982 tv), Lola Blau (1984 tv), Szerelem első vérig (1985), Zsuzsi kisasszony (1987 tv), Kártyaaffér hölgykörökben (1990 tv).
Cím: József Attila Színház, 1134 Bp., Váci út 63.

GARAS Dezső
színész, rendező
Született: Budapest, 1934. dec. 9.
Családi adatok: Sz.: Grósz Lajos, Sirger Ilona. Nős, Böszörményi Nagy Ágnes. Gy.: Dániel, 1973, Klára, 1983.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1953-57.
Életút: 1957-65 a Nemzeti Színház, 1965-76 a Madách Színház, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1977-80 a Mafilm munkatársa, 1980-90 a Népszínház, 1990-93, 1995- a szolnoki Szigligeti Színház, 1993-95 a Művész Színház tagja. 1990-ig a Magy. Színházműv. Szöv. eln.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1963, 1965), érdemes művész (1978), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1986), a filmszemle díja (1987), Kossuth-díj (1988), a filmkritikusok díja (1988, 1993), Pro Arte Budapest (1990), Budapestért Díj (1998), a filmszemle életműdíja (1999), a Nemzet Színésze (2000).
Főbb szerepei: Barberini bíboros (Brecht: Galilei), Keszeg (Shakespeare: A windsori víg nők), Szellemfi, Liliomfi (Szigligeti: Liliomfi), Leprás Mátyás, Peachum (Brecht-Weill: Koldusopera), Dauphin (Shaw: Szent Johanna), Paulino (Pirandello: Az ember, az állat és az erény), Claudius (Graves: Én, Claudius), Félszeg Pisti (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Ingeborg (Szomory: Incidens az Ingeborg hangversenyen), AA (Mrożek: Emigránsok), Papa (Szép Ernő: Vőlegény), Fábián, Sir Toby (Shakespeare: Vízkereszt), Dorst: Merlin, Voland (Bulgakov: A Mester és Margarita), Prospero (Shakespeare: A vihar), Marmeladov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), José Arcadio Buendia (García Márquez: Száz év magány), J. Nagy (Örkény: Rózsakiállítás), Schultz úr (Kander-Ebb: Kabaré), Jacobowsky (Werfel: Jacobowsky és az ezredes), Estragon (Beckett: Godot-ra várva), K. herceg (Dosztojevszkij: A nagybácsi álma), Oscar Madison (Simon: Furcsa pár), Don Luis (Moliére: Don Juan), Szélmolnár (Schwajda: Miatyánk), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Al Lewis (Simon: A Napsugár fiúk), Jani pincér (Müller: Szomorú vasárnap), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Fejes: Vonó Ignác, Író (Fejes: Cserepes Margit házassága), Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár), Ill (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Ronda tanár úr (H. Mann: A kék angyal), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), filmen: Liliomfi (1954), Gerolsteini kaland (1957), Micsoda éjszaka (1958), Kölyök (1959), A megfelelő ember (1959), Szerelem csütörtök (1959), Két emelet boldogság (1960), Két félidő a pokolban (1961), Egyiptomi történet (1962 magy.-egyiptomi), Legenda a vonaton (1962), Meztelen diplomata (1963), Hogy állunk, fiatalember? (1963), A szélhámosnő (1963), Özvegy menyasszonyok (1964), Másfél millió (1964), Kár a benzinért (1964), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Nem (1965), A helység kalapácsa (1965 tv), Sok hűség semmiért (1966), Minden kezdet nehéz (1966), Jaguár (1967), A beszélő köntös (1968), Elsietett házasság (1968), Mocorgó (1968 tv), Mi lesz veled Eszterke? (1968), Egy őrült éjszaka (1969), Krebsz, az isten (1969), VII. Olivér (1969 tv), A revizor (1969 tv), Bűbájosok (1969), A gyilkos a házban van (1970), Emberrablás magyar módra (1972), Hekus lettem (1972), Romantika (1972), Nápolyt látni, és... (1972), Régi idők focija (1973), Végül (1973), Autó (1974), Hazudós Jakab (1974 NDK-csehszlovák), Legenda a nyúlpaprikásról (1975), Ereszd el a szakállamat! (1975), Kísértet Lublón (1976), Herkulesfürdői emlék (1976), Őszi versenyek (1977 tv), Scapin furfangjai (1977 tv), Anton a varázsló (1977 NDK), Apám néhány boldog éve (1977), Egyszeregy (1978), Abigél (1978), Ivan Vasziljevics (1978 tv), Boldogság (1978 tv), Szabadíts meg a gonosztól (1978), Élve vagy halva (1979), Mese habbal (1979), Kabala (1981), Ripacsok (1981), Autómese (1982 NDK), Guernica (1982 magy.-NSZK), Szerencsés Dániel (1982), Halál (1983 tv), Uramisten (1984), Csak egy mozi (1985), Első kétszáz évem (1985), Az ördög talizmánjai (1985 tv), Szamárköhögés (1986), Malom a pokolban (1986), Banánhéjkeringő (1986), A hecc (1988), Mielőtt befejezi röptét a denevér (1988), Miss Arizona (1988), Ismeretlen ismerős (1988), A legényanya (1989 rendező is), A sötétség leánya (1989 amerikai), Csalással nem! (1990 tv), Ekkehard (1990 magy.-NSZK tv), A három nővér (1991), Tékozló apa (1991), A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992), Hoppá (1992), Lement a hold (1992 tv), A brooklyni testvér (1994), Útrakelés (1995 tv), Szeressük egymást gyerekek - Ég a város, ég a ház is (1995), Ámor végnapjai (1995 tv).
Főbb rendezései: Müller: Búcsúelőadás, Kálmán: Csárdáskirálynő, Schwajda: A csoda, Brontë: Üvöltő szelek, Shakespeare: A makrancos hölgy, Gershe: A pillangók szabadok, Madách: Az ember tragédiája (bábszínházi adaptáció), Fejes: Vonó Ignác.
Hobbi: változó.

GREGOR József
operaénekes, basszus
Született: Rákosliget, 1940. aug. 8.
Családi adatok: Sz.: Gregor József, Stépán Jolán. Nős, Takács Mária. Gy.: Beáta, Bernadett.
Tanulmányok: Bartók Béla Zeneműv. Szakisk., 1957-59.
Életút: 1959-63 a MN Műv.együttes énekkari tagja, 1964-88, 1989-91 a szegedi Nemzeti Színház, közben 1988-89 a győri Kisfaludy Színház, 1976- az Operaház magánénekese, 1989-91 a szegedi Nemzeti Színház operatársulatának ig., 1991- ny., a színház örökös tagja. Liszt Ferenc-díj (1974), érdemes művész (1979), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1987), Erzsébet-díj (1987), Kossuth-díj (1999), MSZOSZ-díj (2000), a XVII. ker. díszpolgára (2001).
Főbb szerepei: Sarastro (A varázsfuvola), Falstaff, Mefisztó (Faust), Ozmin (Szöktetés a szerájból), Borisz Godunov, Pomádé király (Pomádé király új ruhája), Don Pasquale, Grenvil (Traviata), Bartolo, Basilio (A sevillai borbély), Don Magnifico (Hamupipőke), Szilágyi Mihály (Hunyadi László), Don Alfonso (Cosí fan tutte), Dulcamara (Szerelmi bájital), Tevje (Hegedűs a házztetőn), filmen: Tiszta Amerika (1987).

HALÁSZ Judit
színész
Született: Budapest, 1942. okt. 7.
Családi adatok: Gy.: Tamás, 1971.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1960-64.
Életút: 1964-65 a pécsi Nemzeti Színház, 1965- a Vígszínház tagja. Jászai Mari-díj (1971), Ajtay Andor-díj (1981, 1994), érdemes művész (1983), SZOT-díj (1985), Mosoly-rend (1987), Erzsébet-díj (1988), Victor-díj, Déryné-díj (1994), Kossuth-díj (2001), Harsányi Zsolt-emlékdíj (2001).
Főbb szerepei: Ágnes (Moliére: A nők iskolája), Ludmilla (Katajev: A kör négyszögesítése), Estella (Krúdy: A vörös postakocsi), Natasa (Csehov: Három nővér), Alma (Williams: Nyár és füst), Katalin (Fejes: Jóestét nyár, jóestét szerelem), Szőke lány (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Angéla (Csurka: Az idő vasfoga), Linda (Miller: Az ügynök halála), Catherine Stockman (Ibsen: A nép ellensége), Elvira (Coward: A vidám kísértet), Saci (Szakonyi: Adáshiba), Szása (Csehov: Platonov), Carol (Williams: Orfeusz alászáll), Darvas Gáborné (Örkény: Rózsakiállítás), Nancy (Jellicoe: A trükk), Maritta (Dóczy: A csók), Cecily (Simon: A furcsa pár), Raina (Shaw: A hős és a csokoládékatona), Szomory: Bella, Egérke (Örkény: Macskajáték), Lucienne (Feydeau: Balek), Lucienne (Feydeau: Bolha a fülbe), Goldoni: Mirandolina, Mrs. Husheby (Shaw: A megtört szívek háza), Edna (Simon: A 88. utca foglyai), Linda (W. Allen: Játszd újra, Sam), Mrs. Martin (Ionesco: A kopasz énekesnő), Emmy néni, Glinda (Baum-Arlen-Harburg: Oz, a csodák csodája), Marianne (Bergman: Jelenetek egy házasságból), Capuletné (Shakespeare: Romeo és Júlia), Mrs. Charlotte Wallace (Durang: Bolond szél), Norma Hubley (Simon: Hotel Plaza), Tördes Sári (Szomory: Hermelin), Stefánia grófné (Szirmai: Mágnás Miska), Kate (Gurney: Sylvia), Emma (Pinter: Árulás), Mrs. Gibbs (Wilder: A mi kis városunk), Anyus (Williams: Macska a forró tetőn), filmen: Asszony a telepen (1962), Esős vasárnap (1962), Álmodozások kora (1964), Május (1964 tv), Gyerekbetegségek (1965), Iszony (1965), Apa (1966), Énekes madár (1966 tv), Fügefalevél (1966), Kárpáthy Zoltán (1966), Változó felhőzet (1966), Fájó kritika (1966 tv), Sellő a pecsétgyűrűn (1967), Ünnepnapok (1967), Elsietett házasság (1968), Mi lesz veled Eszterke? (1968), Bűbájosok (1969), Nebántsvirág (1969 tv), Egy éj az Aranybogárban (1970 tv), N. N. a halál angyala (1970), Szerelmesfilm (1970), A medve (1970 tv), Leánykérés (1971 tv), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971), Ki megy a nő után (1972 tv), Lila ákác (1972), Nápolyt látni, és... (1972), A Pendragon-legenda (1974), Legenda a nyúlpaprikásról (1975), Pókfoci (1976), Sakk-matt (1977 tv), Egyszeregy (1978), Bizalom (1979), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1979 tv), Szél hozott, szél visz el (1979 tv), Platonov (1984 tv), Ismeretlen ismerős (1988), Az utolsó nyáron (1990). 8 aranylemez kortárs és klasszikus költők megzenésített verseiből, koncertek gyermekeknek, 2000 gyémántlemez.
Cím: Vígszínház, 1136 Bp., Pannónia u. 1.

HAUMANN Péter
színész
Született: Budapest, 1941. máj. 17.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1959-63.
Életút: 1963-66 a debreceni Csokonai Színház, 1966-70 a pécsi Nemzeti Színház, 1970-72 a 25. Színház, 1972-73 a József Attila Színház, 1973-88 a Madách Színház, 1988-91 a Nemzeti Színház, 1991-93 az Arizona Színház, 1993-94 a Radnóti Színház, 1994- a Katona József Színház tagja. Jászai Mari-díj (1970, 1972), érdemes művész (1980), Kossuth-díj (1985), a színikritikusok díja (1997), a taorminai fesztivál legjobb férfi alakítás díja (1998), Gundel-díj (2001).
Főbb szerepei: Dumas-Sartre: Kean, a színész, Büchner: Woyzeck, Percsihin (Gorkij: Kispolgárok), Arturo Ui (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!), Szókratész (Platón: Szókratész védőbeszéde), Torquemada (Illés: Spanyol Izabella), Doolittle (Shaw: Pygmalion), Miska (Kálmán: Csárdáskirálynő), Bartodziej (Mrożek: Az arckép), Kurt Gerstein (Hochhuth: A helytartó), Puzsér (Molnár: Doktor úr), Alfredo Traps (Dürrenmatt: A baleset), Tus Gastrofar George (Eliot-Webber: Macskák), Arthur Kirk (Topor: A bolond), Claudius (Shakespeare: Hamlet), Ingeborg (Szomory: Incidens az Ingeborg hangversenyen), Eddie Carbone (Miller: Pillantás a hídról), Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), Armando (Manfredi-Marino: Könnyű erkölcsök), Lock József (Füst: Az árvák), Albin (Herman: Őrült nők ketrece), Arnholm (Ibsen: A tenger asszonya), Wolfgang Schwitter (Dürrenmatt: Meteor), Fouché (Brisville: A feketeleves), Ulrik Brendel (Ibsen: Rosmersholm), Papa (Szép: Vőlegény), Harpagon (Moliére: A fösvény), Simon Péter (Valahol Európában), Ádám (Kleist: Az eltört korsó), Serge (Reza: "Művészet"), Ignác király (Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő), Fagin (Bart: Oliver), Willie Clark (Simon: A Napsugár fiúk), Dorst: Paul úr, Bruscon (Bernhard: A színházcsináló), Ettingen herceg (Molnár: Olympia), Jonson: Volpone, filmen: Pesti háztetők (1961), Május (1963 tv), Tízezer nap (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Kötelék (1967), Még kér a nép (1971), Madárkák (1971), Névtelen csillag (1971 tv), Forró vizet a kopaszra! (1972), Kincskereső kisködmön (1972), Nápolyt látni, és... (1972), Nincs idő (1972), Plusz-mínusz egy nap (1972), György barát (1972 tv), Ki megy a nő után? (1972 tv), Csínom Palkó (1973), Kakuk Marci (1973), III. Richárd (1973 tv), Irgalom (1973 tv), 141 perc a Befejezetlen mondatból (1974), Ficzek úr (1974 tv), Hószakadás (1974), Két pont közt a legrövidebb görbe (1975), Az Öreg (1975), Széchenyi (1975 tv), A vihar (1976 tv), Britannicus (1976 tv), A kard (1976), Szépek és bolondok (1976), Fekete gyémántok (1976), Boldogság (1977 tv), Ivan Vasziljevics (1977 tv), Buék! (1978), Léda (1978 tv), Az erőd (1978), Csillag a máglyán (1978), Keménykalap és krumpliorr (1978), IV. Henrik (1979 tv), Worafka tanácsos úr (1979 tv), Színes tintákról álmodom (1980), Indul a bakterház (1980 tv), A Danton-ügy (1980 tv), Glembay Ltd. (1980 tv), Gyertek el a névnapomra (1983), Hanyatt-homlok (1983), Egészséges erotika (1985), Míg új a szerelem (1985), Hajnali háztetők (1986), Eldorádó (1988), Küldetés Evianba (1988), A pályázat (1989 tv), Protokoll (1989 tv), Szürkület (1989), Nem érsz a halálodig (1990 tv), Területrendezés (1991 tv), Julianus barát (1991 tv), Vörös vurstli (1991), Anna filmje (1992), Kutyabaj (1992 tv), Woyzeck (1993), Árvák (1993 tv), Orbán lelke (1993 tv), A brooklyni testvér (1994), A gyilkos én vagyok (1994 tv), A harmadik testőr (1995 tv), A fáklya (1995 tv), Valencia-rejtély (1995 tv), A szigetvári vértanúk (1996 tv), A nagy fejedelem (1997 tv), Szenvedély (1998), Az alkimista és a szűz (1998), Hippolyt (1999), Film (1999), VII. Olivér (2000), Pizzás (2000).
Cím: Katona József Színház, 1052 Bp., Petőfi Sándor u. 6.

HAVAS Ferenc
táncművész, balettmester
Született: Budapest, 1935. márc. 12.
Családi adatok: Sz.: Havas János, Beke Mária. Nős, Lukács Edina. Gy.: Tímea, 1975-96, Krisztina, 1991, Szonja, 1998.
Tanulmányok: Áll. Balettint., 1953, balettmester, 1977.
Életút: 1947-52 az Operaház balettnövendéke, 1952-53 ösztöndíjasa, 1953-82 magántáncosa. 1963 Moszkvában féléves tanulmányúton volt. 1960-64 a London Festival Balletnél, 1965 a moszkvai Nagyszínházban vendégszólista. 52 főszerepet táncol. 1977- az Áll. Balettint. balettmestere, 1985- az Áll. Operaház vez. balettmestere. 1999- a Táncműv. Főisk. docense. Vendégprof. volt több orsz.-ban. Liszt Ferenc-díj (1962), Kossuth-díj (1965), érdemes művész (1973), kiváló művész (1978), Bartók Emlékplakett, a táncművészek életműdíja (1999).
Főbb szerepei: Desiré (Csipkerózsika), Albert, Herceg (Giselle), Vaclav, Nurali, Girej (A bahcsiszeráji szökőkút), Frondoso (Laurencia), Rómeó, Capulet (Rómeó és Júlia), Crassus (Spartacus), Coppélius (Coppélia), A csodálatos mandarin, Brabantio (A velencei mór), Baptista (A makrancos Kata), Szultán (Seherezádé).
Hobbi: kertészkedés, zenehallgatás, főzés, teniszezés, utazás stb.
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22. Tel.: (1)332-0923.

HUSZTI Péter
színész, rendező
Született: Budapest, 1944. máj. 4.
Családi adatok: Sz.: Hendel László, Holló Gizella. Nős, 1975, Piros Ildikó. Gy.: Ádám, 1966, Gergely, 1976.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1962-66.
Életút: 1966- a Madách Színház tagja, 1989- a Madách Kamara műv. vez. 1974- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, 1988- egy. tanár, a színész főtanszak vez., 1994-2001 rektor. 1998 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1992- a Nközi Színházi Int. Magy. Közp. aleln. 1993- a Magy.-Brit Társ. eln. 1998- a Széchenyi Irod. és Műv. Ak. tagja. SZOT-díj (1972), Jászai Mari-díj (1974), Kossuth-díj (1978), érdemes művész (1985), Erzsébet-díj (1990).
Főbb szerepei: Peter Abélard (Millar: Abélard és Héloise), Ibsen: Peer Gynt, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Versinyin (Csehov: Három nővér), Shakespeare: Hamlet, Lear király, Jágó (Shakespeare: Othello), Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok), Rostand: Cyrano de Bergerac, Viktor (Hubay-Ránki-Vas: Egy szerelem három éjszakája), Szomory: II. Lajos, Szervét Mihály (Sütő: Csillag a máglyán), Higgins (Shaw: Pygmalion), IV. Béla (Szabó Magda: A csata, A meráni fiú), Ken Harrison (Clark: Mégis, kinek az élete?), Lucifer, Az Úr (Madách: Az ember tragédiája), Zsigmond (Háy: Isten, császár, paraszt), Molnár: Az ördög, Sipos (Molnár: Az üvegcipő), Színész (Molnár: A testőr), Henry Pulling (Greene: Utazások nénikémmel), Magister (Molnár-Kocsák-Miklós: A vörös malom), Ebenézer Scrooge (Müller-Tolcsvay-Müller: Isten pénze), Tevje (Stein-Bock: Hegedűs a háztetőn), George Hay (Ludwig: Csillagok Buffalóban), Abel Znorko (Schmitt: Rejtélyes viszonyok), Pongrácz István gróf (Mikszáth: Beszterce ostroma), Harry (Schisgal: Szerelem, ó!), Alan Bennett II (Bennett: Hölgy a furgonban), Walter (Shaw: Sosem lehet tudni), filmen: Harlekin és szerelmese (1966), Változó felhőzet (1966), Fiúk a térről (1967), Lássátok feleim! (1967), Az alvilág professzora (1969), Imposztorok (1969), A gyilkos a házban van (1970), Szerelmesfilm (1970), Szerelmi álmok (1970 magy.-szovjet), Csárdáskirálynő (1971 magy.-NSZK), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Harminckét nevem volt (1972), Utazás Jakabbal (1972), Ártatlan gyilkosok (1973), Csínom Palkó (1973), Ámokfutás (1974), Fekete gyémántok (1976), A királylány zsámolya (1976), Csillag a máglyán (1978), Naplemente délben (1979), Az élet muzsikája (1984).
Főbb rendezései: Kedves hazug, A királynő katonái, Lamberthier úr, Maude és Harold, Tizenkét dühös ember, Windsori víg nők, A női partőrség szemeláttára, Hoppárézimi, Teaház az Augusztusi Holdhoz, A szabin nők elrablása, Tájfun, Riviera, Mese habbal, A sasfiók, Örömszülők, Zendülés a Caine hajón, Alku, Üvegfigurák.
Főbb művei: Királyok az alagútban (esszék, 1985), Emlék-próba (1995).
Cím: Madách Színház, 1073 Bp., Erzsébet krt. 31. Tel.: (1)322-0677.

ILOSFALVY Róbert
operaénekes, tenor
Született: Hódmezővásárhely, 1927. jún. 18.
Tanulmányok: Zeneak., ének, 1946-49 Molnár Imre és Jászó Györgyné, 1950-53 Lendvay Andor tanítványa.
Életút: 1949-55 a Honvéd Művészegyüttes szólistája, 1954-66, 1983- az Operaház magánénekese, 1992- örökös tagja, 1966-82 a kölni Opera tagja. Állandó vendég a Covent Gardenben, a San Franciscó-i Operában, a müncheni, hamburgi, stuttgarti, madridi, római operaházakban. Liszt Ferenc-díj (1962), Kossuth-díj (1965), érdemes művész (1988).
Főbb szerepei: Hunyadi László, Lenszkij (Anyegin), Belmonte (Szöktetés a szerájból), Gounod: Faust, Offenbach: Hoffmann meséi, Rodolphe (Bohémélet), Verdi: Traviata, Rigoletto, Trubadúr, Álarcosbál, A végzet hatalma, Otello, Radames (Aida), Cavaradossi (Tosca), Ramerrez (A Nyugat lánya), Don José (Carmen), Manon Lescaut (Des Grieux), Florestan (Beethoven: Fidelio), Wagner: Lohengrin, Stolzingi Walter (A nürnbergi mesterdalnokok), Erkel: Bánk bán, valamint Richard Strauss és Janáček operái.
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.

KÁLLAI Ferenc
színész
Született: Gyoma, 1925. okt. 4.
Családi adatok: Nős, 1945, Csima Ida.
Tanulmányok: Színműv. Ak., 1944.
Életút: 1945-46 a Szabad Színház, 1946-48 a Belvárosi Színház, 1948- a Nemzeti, ill. Pesti Magy. Színház tagja, 1989- örökös tagja. 1977- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, 1987- egy. tanára. 1981-90 a Színházműv. Szöv. eln. 1985-90 országgy. képv., a kult. biz. tagja. Jászai Mari-díj (1956, 1958), érdemes művész (1966), a filmszemle díja (1969, 1970, 1995), a filmkritikusok díja (1969), kiváló művész (1970), SZOT-díj (1971), Kossuth-díj (1973), a teheráni fesztivál legjobb férfialakítás-díja (1977), Pro urbe (1981), Erzsébet-díj (1987), Bp. díszpolgára (1998), a Nemzet Színésze (2000).
Főbb szerepei: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Csongor, Kalmár (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Noszty Feri, Tóth Mihály (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Ottó, Bánk, Petúr (Katona: Bánk bán), Tartuffe, Orgon (Moliére: Tartuffe), Aenobarbus (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Jamie (O'Neill: Hosszú út az éjszakában), Stockmann (Ibsen: A nép ellensége), Danton (Büchner: Danton halála), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Paál Károly (Csurka: Döglött aknák), Jourdain úr (Moliére: Úrhatnám polgár), Sir John Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik), Polgármester (Gogol: A revizor), Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek), Big Daddy (Williams: Macska a forró bádogtetőn), Nicia (Machiavelli: Mandragora), Sebők Imre (Sarkadi: Elveszett paradicsom), Jakab (Márai: A kassai polgárok), Dovre apó (Ibsen: Peer Gynt), Gibbs doktor (Wilder: A mi kis városunk), Doktor Görgen (Gyurkovics: Halálsakk), Luka Laban (Kovačević: A profi), Várkapus (Shakespeare: Macbeth), Crofta (Shaw: Warrenné mestersége), Mr. Visconti (Greene: Utazások nénikémmel), Isaíás Krappo (Sastre: A szájkosár), Polonius (Shakespeare: Hamlet), Gloster (Shakespeare: Lear király), Krayer-Kaposvári Marcell (Szakonyi: Vidám finálé), Örkényi Vilmos báró (Csiky: A nagymama), Öreg herceg (Neumann-Piscator-Prüfer: Háború és béke), Harry (Albee: Kényes egyensúly), Haynau (A kőszívű ember fiai), Bunkós (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), Giles Lacy (Du Maurier: A Manderley-ház asszonya), Kardics (Móricz-Babarczy: Rokonok), filmen: Első fecskék (1952), Kiskrajcár (1953), A város alatt (1953), 2x2 néha öt (1954), Dandin György, vagy a megcsúfolt férj (1955), Az élet hídja (1955), A császár parancsára (1956), Ünnepi vacsora (1956), Csigalépcső (1957), Dani (1957), Bogáncs (1958), Fekete szem éjszakája (1958), Sóbálvány (1958), Fapados szerelem (1959), Csutak és a szürke ló (1960), Három csillag (1960), Házasságból elégséges (1960), Jó utat autóbusz (1960), Katonazene (1961), Megszállottak (1961), Az utolsó vacsora (1962), Hattyúdal (1963), Hogy állunk, fiatalember? (1963), A szélhámosnő (1963), Kár a benzinért (1964), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Iszony (1965), A férfi egészen más (1966), Minden kezdet nehéz (1966), Ezek a fiatalok (1967), Egy szerelem három éjszakája (1967), Kártyavár (1967), Ünnepnapok (1967), A beszélő köntös (1968), A hamis Izabella (1968), Mi lesz veled Eszterke? (1968), A veréb is madár (1968), A gyáva (1968 tv), Az alvilág professzora (1969), Ismeri a szandi-mandit? (1969), Pokolrév (1969), A tanú (1969), Krebsz, az isten (1969), Egy őrült éjszaka (1969), Én vagyok, Jeromos (1970), A gyilkos a házban van (1970), Gyula vitéz télen-nyáron (1970), Kitörés (1970), Mérsékelt égöv (1970), N. N. a halál angyala (1970), Utazás a koponyám körül (1970), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971), Kapaszkodj a fellegekbe! (1971 magy.-szovjet), Reménykedők (1971), Emberrablás magyar módra (1972), Hekus lettem (1972), Volt egyszer egy család (1972), Illatos út a semmibe (1973), Ki van a tojásban? (1973), Szabad lélegzet (1973), A dunai hajós (1974), A Pendragon legenda (1974), Déryné, hol van? (1975), Ereszd el a szakállamat! (1975), Kenyér és cigaretta (1975), Tűzgömbök (1975), A kard (1976), Kísértet Lublón (1976), Labirintus (1976), Szépek és bolondok (1976), Zongora a levegőben (1976), Az áldozat (1979), Jegor Bulicsov, Szókratész halála, A Müller család halála, Nők iskolája, A Pogány Madonna (1980), Gyertek el a névnapomra (1983), Sortűz egy fekete bivalyért (1984 magy.-francia), Vörös grófnő (1984), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Míg új a szerelem (1985), Szörnyek évadja (1986), A legényanya (1989), Megint tanú (1994), A vörös bestia (1995 tv), Szeressük egymást gyerekek - Magyar pizza (1995), A három testőr Afrikában (1996), A miniszter félrelép (1997), Ámbár tanár úr (1998), 6:3 (1998), Üvegtigris (2000), Werckmeister harmóniák (2000).
Hobbi: színészet.
Cím: Pesti Magyar Színház, 1077 Bp., Hevesi Sándor tér 4.

LEHOCZKY Zsuzsa
színész
Született: Szeged, 1936. júl. 18.
Életút: 1949-56 Szegeden táncosnő, 1956-57 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1957-62 a szegedi Nemzeti Színház, 1962- az Operettszínház tagja. Jászai Mari-díj (1966, 1974), érdemes művész (1981), kiváló művész (1989), Déryné-díj (1993).
Főbb szerepei: Bessy (Jacobi: Leányvásár), Daisy (Ábrahám: Bál a Savoyban), Eliza (Shaw-Lerner-Loewe: My Fair Lady), Nicodemi: Tacskó, Denise (Hervé: Nebáncsvirág), Nő (Maleckij-Slawinski-Osiecka: Ő meg ő), Sárika (Heltai: Tündérlaki lányok), Hervé: Lili, Cecília (Kálmán: Csárdáskirálynő), Fényes: Maya, Mi (Lehár: A mosoly országa), Clara (Fényes: Florentin kalap), Szerafin (Csiky-Kardos-Fényes: A nagymama), Bozsena (Kálmán: Marica grófnő), Marie Dindon (Herman: Őrült nők ketrece), Reinerné (Eisemann-Szilágyi: Zsákbamacska), Mrs. Lovett (Sondheim: Nyakfelmetsző), Barkó Júlia (Moldova: Az Ifjú Gárda), Ida Dodd (Kander-Ebb: Nercbanda 70, Girls, 70!), Izabella (Eisemann-Szilágyi-Halász-Kristóf: Handa banda), Mutter (A vöröslámpás ház), Sybil (Priestley: Váratlan vendég), Fehérváry Jozefin (Szakcsi Lakatos-Csemer: Dobostorta), Barchet asszony (Poiret: Őrült nők ketrece), Madame Fleury (Lehár: Luxemburg grófja), Ápolónő (Simon: A Napsugár fiúk), filmen: Nyáron egyszerű (1963), Foto Háber (1963), Szerencsés flótás (1965 tv), Nyári játék (1967 tv), A cigánybáró (1968 tv), Elméletileg kifogástalan házasság (1969 tv), Tyúkfürösztés (1971 tv), Különös vadászat (1973 tv), Mozgófényképek (1974 tv), Őfelsége Bözsi (1974 tv), Boccaccio (1977 tv), Ő meg én (1979 tv), Helló, doki! (1996 tv), A tigriscsíkos kutya (2000 tv).
Cím: Budapesti Operettszínház, 1065 Bp., Nagymező u. 17.

KERN András
színész
Született: Budapest, 1948. jan. 28.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1966-70.
Életút: 1965 a XIII. orsz. amatőrfilm-fesztivál nyertese (Mi lesz?), 1962 a Ki mit tud?-on Pintér Gáborral paródiát ad elő, 1970- a Vígszínház tagja. 1971- rendez, szinkronizál (Woody Allen magy. hangja). Jászai Mari-díj (1978), érdemes művész (1989), Karinthy-gyűrű (1995), a filmszemle közönségdíja (1996), MSZOSZ-díj (1996).
Főbb szerepei: Fiú, Monceau (Miller: Közjáték Vichyben), Raszkolnyikov, Porfirij (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Yossarian (Heller: A 22-es csapdája), Allan Félix (Allen: Játszd újra Sam!), Vanek B. Eduard (Rejtő-Schwajda: A láthatatlan légió), Billy Bibbit (Kesey: Kakukkfészek), Milliomos (Kornis: Körmagyar), Goldnágel Efraim (Füst: A sanda bohóc), Fiú (Déry-Pós: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról), Kálmán (Székely: Vak Béla király), Jocó borbélysegéd (Caragiale: Farsang), Lloyd (Frayn: Ugyanaz hátulról), Vatelin (Feydeau: A balek), Dauphin (Shaw: Szent Johanna), Bolond (Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége), Rank doktor (Ibsen: Nóra), Manó (Sütő: Álomkommandó), Szatyin (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Rubasov (Koestler: Sötétség délben), Peacock (Brecht-Weill: Koldusopera), Shakespeare: III. Richárd, Argan (Moliére: A képzelt beteg), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Jaques (Shakespeare: Ahogy tetszik), Victor Rossetti (Portner: Hajmeresztő), Dürrenmatt: A nagy Romulus, Rakityin (Turgenyev: Egy hónap falun), Tündérkirály (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Henry (Stoppard: Ez az igazi), Dr. Plundrich Károly (Szomory: Hermelin), Richard Willey (Cooney: A miniszter félrelép), Hasek-Spiró: Svejk, Bruce (Elton: Popcorn), Pierre (Veber: Balfácánt vacsorára!), Félix Unger (Simon: Furcsa pár), Willy Loman (Miller: Az ügynök halála), filmen: Hogy állunk, fiatalember? (1963), Húsz óra (1965), Játék a múzeumban (1965), Fényes szelek (1968), A halhatatlan légiós (1970), N. N. a halál angyala (1970), Kapaszkodj a fellegekbe! (1971 magy.-szovjet), Sárika, drágám (1971), Végre, hétfő (1971), Az öreg bánya titka (1972 tv), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Lányarcok tükörben (1972), Plusz-mínusz egy nap (1972), Ki van a tojásban? (1973), Régi idők focija (1973), 141 perc a Befejezetlen mondatból (1974), Déryné, hol van? (1975), Itt járt Mátyás király (1975 tv), Herkulesfürdői emlék (1976), Optimista tragédia (1976 tv), Szerelem bolondjai (1976 tv), Mire megvénülünk (1978 tv), Szabadíts meg a gonosztól (1978), A Pogány Madonna (1980), Ripacsok (1981), Csak semmi pánik (1982), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982 tv), Szerencsés Dániel (1982), Hanyatt-homlok (1983), Te rongyos élet (1983), Szemenszedett igazság (1984 tv), Az elvarázsolt dollár (1985), Idő van (1985), Képvadászok (1985), Üvegvár a Mississippin (1986 tv), Elysium (1986 magy.-NSZK), Illatszertár (1987 tv), Küldetés Evianba (1988 magy.-NSZK), Amerikából jöttem (1988 tv), Állítsátok meg Arturo Uit!, Kötélen a Niagara fölött, Az Angol Királynő, Vigyázat, mélyföld, Alapképlet, A pályázat, A lázadó, Privát kopó, Haláltánc, Tények és elmélkedések (1988 rövid), Hamis a baba (1991), Vörös vurstli (1991), Ébredés (1994), Szeressük egymást gyerekek - Ég a város, ég a ház is (1995), Sztracsatella (1996), A miniszter félrelép (1997), 6:3 (1998), Színház az egész (2000 tv-sorozat), Meseautó (2000), Kávéház (2001 tv-sorozat).
Főbb rendezései: Szembesítés (1966 tv), Időváltozás (1967 tv), Egyperces novellák (1976 tv), Késő őszi esti órán (1977 tv), Oroszlánszáj (1980 tv), Nagyúri mesterség (1983 tv), Sztracsatella (1996), A miniszter félrelép (1997), Tojás Joe halálának egy napja (1972 színház). Hanglemezek: Kern (1985), Ez van (1989), Engem vársz (1998), Mi van velem? (1999). Paródiák a rádióban: Evőolimpia, Taxi, Halló Belváros!, Halló, itt vagyok.
Cím: Vígszínház, 1136 Bp., Pannónia u. 1.

KINCSES Veronika
operaénekes, szoprán
Született: Budapest, 1948. szept. 8.
Családi adatok: Sz.: Kincses György, Angyal Etelka. Férjezett, 1970, Vajda József. Gy.: Gergely, 1973.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., 1968-73, Accademia di Santa Cecilia, Róma, 1974.
Életút: 1973- az Operaház magánénekese. Liszt Ferenc-díj (1978), Székely Mihály Emlékplakett (1978), Kossuth-díj (1980), érdemes művész (1988), Erzsébet-díj (1990), párizsi nközi hanglemezdíj, eMeRTon-díj (1999). 3 szólólemeze jelent meg.
Főbb szerepei: Susanna, Grófné (Figaro házassága), Fiordiligi (Cosí fan tutte), Mimi (Bohémélet), Manon Lescaut, Norma, Liu (Turandot), Elvira (Ernani), Angelica nővér, Amelia Grimaldi (Simon Boccanegra), Zerlina, Donna Elvira (Don Giovanni),, Micaela (Carmen),, Éva (A nürnbergi mesterdalnok), Pillangókisasszony, Leonóra (A végzet hatalma), Vitellia (Mozart: Titus kegyelme), Cilea: Adriana Lecouvreur, Judit (A kékszakállú herceg vára).
Cím: Magyar Állami Operaház, 1373 Bp., Andrássy út 22. Tel.: (1)331-2550.

KOMLÓS Juci
színész
Született: Szabadka (ma: Jugoszlávia), 1919. febr. 10.
Családi adatok: Sz.: Komlós Vilmos, Pintér Irma. Gy.: Földessy Margit.
Tanulmányok: Rózsahegyi Kálmán Színiisk., 1934-35.
Életút: 1935-36 a Pódium Kabaré, 1936-37 a szegedi, 1937-41 a miskolci, a nagyváradi, 1941-45 a miskolci, 1945-47 a Magy., a Szabad Színház, a Főv. Operettszínház, 1947-49 a Műv. Színház, 1949-52 a Vidám Színház, 1952-57 a Magy. Néphadsereg Színháza, 1957-64 a József Attila Színház, 1964-77 a Thália Színház tagja. Jászai Mari-díj (1957), érdemes művész (1960), SZOT-díj (1989), Déryné-díj (1999).
Főbb szerepei: Ophélia (Shakespeare: Hamlet), Gauthier Margit (Dumas: A kaméliás hölgy), Nyilas Misi (Móricz: Légy jó mindhalálig), Roxane (Rostand: Cyrano de Bergerac), Iluska (Bakonyi-Kacsóh: János vitéz), Polly (Brecht: Koldusopera), Tatjana (Lavrenyov: Leszámolás), Zilia (Heltai: A néma levente), Harsányi: A bolond Ásvayné, Hübscher Kata (Sardou: A szókimondó asszonyság), Diana (Lope de Vega: A kertész kutyája), Klein néni (Fejes: Mocorgó), filmen: Forog az idegen (1936), Kis Katalin házassága (1950), Semmelweis (1952), Vihar (1952), A harag napja (1953), Rokonok (1954), A megfelelő ember (1959), Szerelem csütörtök (1969), Próbaút (1960), Négyen az árban (1961), Kisunokám (1961 tv), Az aranyember (1962), Esős vasárnap (1962), Fagyosszentek (1962), Húsz évre egymástól (1962), Prakovszky, a siket kovács (1963 tv), Beszélő (1967 tv), Holtág (1968 tv), Szomszédlesők (1971 tv), Lányarcok tükörben (1972), Poldini úr (1972 tv), A bolondok grófja (1973 tv), A peleskei nótárius (1975 tv), Kísértés (1977), BUÉK! (1978), Gazdag szegények (1980 tv), Míg új a szerelem (1985), Vásár (1986 tv), Egy gazdag hölgy szeszélye (1986 tv), Aranyidő (1986 tv), Szomszédok (1987-99 telereg.).

KOVÁTS Kolos
operaénekes, basszus
Született: Mohács, 1948. jan. 31.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., 1966-70.
Életút: 1970- az Operaház magánénekese, 1996- örökös tagja. Erkel-verseny első díja (1970), Rio de Janeiró-i verseny első díja (1973), Liszt Ferenc-díj (1977), érdemes művész (1984), Kossuth-díj (1992). Szólólemeze: Verdi-basszusáriák.
Főbb szerepei: Gvárdián (A végzet hatalma), Gremin (Anyegin), Sarastro (A varázsfuvola), Doszifej (Hovanscsina), II. Fülöp (Don Carlos), Pimen (Borisz Godunov), Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Pagano (A lombardok), Jacopo Fiesco (Simon Boccanegra), Oroveso (Norma), VIII. Henrik (Anna Bolena), Mefisztó (Faust), Ferrando (A trubadúr), Alvise (Gioconda), Zacharias (Nabucco), Banco (Macbeth), Don Silva (Ernani), Timur (Turandot), Borisz Godunov, Lőrinc barát (Rómeó és Júlia).
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.

LUKÁCS Margit
színész
Született: Budapest.
Tanulmányok: Színműv. Ak., 1937.
Életút: 1937- a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, majd r. tagja, 1989- örökös tagja. Jászai Mari-díj (1957), érdemes művész (1958), Kossuth-díj (1963), kiváló művész (1974), Kazinczy-díj (1998), a Nemzet Színésze (2000).
Főbb szerepei: Éva (Madách: Az ember tragédiája), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Éj (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Kleopátra (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth), Olivia (Shakespeare: Vízkereszt), Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem), Elmira (Moliére: Tartuffe), Jelena Andrejevna (Csehov: Ványa bácsi), Hanna (Knittel: Via mala), Freda (Priestley: Veszélyes forduló), Pearl (Layer: A tizenhetedik baba nyara), Mrs. P. Cambell (Kilty: Kedves hazug), Elma - Lia (Pirandello: Ahogy szeretsz), Schratt Katalin (Hubay: Freud), Kodály-Balázs: Cinka Panna, Éj (Bozay: Csongor és Tünde), Johanna (Honegger-Claudel: Johanna a máglyán), filmen: Szegény gazdagok (1938), Mátyás rendet csinál (1939), Zúgnak a szirénák (1939), Dankó Pista (1940), Elnémult harangok (1940), Néma kolostor (1941), Fekete hajnal (1942), Egy gép nem tért vissza (1943), Kentaurok (1979 magy.-szovjet-csehszlovák), Te rongyos élet (1983), Az évszázad csütörtökig tart (1988).

MARTON Éva
(Heinrich Éva)
operaénekes, szoprán
Született: Budapest, 1943. jún. 18.
Családi adatok: Férjezett, Marton Zoltán. Gy.: Zoltán, Diana.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., opera, 1968, Sipos Jenő tanítványa.
Életút: 1968-72 az Operaház, 1972-77 a frankfurti Városi Színpad, 1977-80 a hamburgi Áll. Opera magánénekese, 1980- szabadúszó. 1973 debütál a bécsi Staatsoperben, 1976 a New York-i Metropolitanben, 1978 a milánói Scalában. 1991- a bécsi Operaház örökös tagja.
Főbb szerepei: Erzsébet, Vénusz (Tannhäuser), Tosca, Manon Lescaut, Turandot, Elza, Ortrud (Lohengrin), Császárné, Kelmefestőnő (Az árny nélküli asszony), Elektra, Salome, Ariadné (Ariadné Naxoszban), Leonóra (Fidelio, A végzet hatalma), Sieglinde (A walkür), Fedora, Madeleine (André Chénier), La Gioconda, Judith (A kékszakállú herceg vára), Brünnhilde (Wagner-tetralógia), Aida, Desdemona (Othello). Több önálló operalemeze, videófilmje jelent meg. A milánói Scala Ezüst Rózsája (1980), Az év énekese (The New York Times, 1981, 1986), Az év művésze (The New York Times, 1982), Kamaraénekes (Bécs, 1987), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1991), Mario del Monaco-díj (1991), John W. Seabury-díj (1993), Kossuth-díj (1997), Magyarság Hírnevéért Díj (1997).
Cím: c/o Flória 1974 Kft., 1055 Bp., Markó u. 1/a. Tel.: (1)353-3032.

MÁTHÉ Erzsi
színész
Született: Budafok, 1927. máj. 16.
Családi adatok: Sz.: Mertz Antal, Herchmann Anna. Férjezett, 1965, Kéri László.
Tanulmányok: Orsz. Színészegyes. színiisk., Bp., 1945-48.
Életút: 1948-49 a Vígszínház, 1949-52 a pécsi, 1952-83 a bp.-i Nemzeti Színház, 1983- a Katona József Színház tagja. Jászai Mari-díj (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díj (1985), a Nemzet Színésze (2000).
Főbb szerepei: Szabó Juli (Karinthy: Ezer év), Kamilla (Szigligeti: Lilomfi), Lujza (Schiller: Ármány és szerelem), Menyasszony (García Lorca: Vérnász), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Éva (Madách: Az ember tragédiája), Melanyija (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek), Goneril (Shakespeare: Lear király), Mara (Szakonyi: Hongkongi paróka), Márta (Goethe: Faust), Kvasnya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Bertha (Wesker: A konyha), Kasszandra, Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Marja Filippovna (Petrusevszkaja: Három lány kékben), Jourdainné (Moliére: Az úrhatnám polgár), Madame Schwartz (Grumberg: Szabad zóna), Anya (Koltes: Roberto Zucco), Joli (Szakonyi: Vidám finálé), Klumpet Ferencné (Parti Nagy: Mauzóleum), Catherine Lynt (Molnár: Nászinduló), Tekeriné (Shakespeare: Szeget szeggel), Brigitta asszony (Kleist: Az eltört korsó), Anyika (Lőrinczy: Balta a fejbe), Maria Josefa (García Lorca: Bernarda Alba háza), filmen: Két vallomás (1957), Külvárosi legenda (1957), Ház a sziklák alatt (1958), Égrenyíló ablak (1959), Májusi fagy (1961), Megöltek egy leányt (1961), Egy ember, aki nincs (1963), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Ezer év (1964 tv), Özvegy menyasszonyok (1964), Ivan Iljics halála (1965 tv), A hamis Izabella (1968), Virágvasárnap (1969), Uborkafa (1970 tv), A fekete város (1971), Hekus lettem (1972), Az öreg (1975), Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), Szeleburdi család (1981), Mielőtt befejezi röptét a denevér (1988).
Hobbi: színház.
Cím: Katona József Színház, 1052 Bp., Petőfi Sándor u. 6.

MOLNÁR András
operaénekes, tenor
Született: Budapest, 1948. dec. 8.
Családi adatok: Sz.: Molnár Imre, Németh Olga. Nős, 1975, Todorán Csilla. Gy.: Kristóf, 1976, Anikó, 1979, Dávid, 1985.
Tanulmányok: magánúton, 1976-79.
Életút: 1955-60 a Rádió Gyermekkórusának tagja, 1967-77 esztergályos, 1977-79 a Rádió és a Tv énekkarának tagja, 1979- az Operaház magánénekese, 1999- örökös tagja. 1980 énekversenyt nyert Trevisóban. Énekelte Wagner, Verdi, Mozart, Bizet, Puccini, Erkel, Szokolay, Bozay, Berg, Erkel operáit, Bach, Beethoven, Händel, Haydn, Bartók, Kodály, Mendelssohn műveit. Liszt Ferenc-díj (1984), érdemes művész (1989), Erzsébet-díj (1993), Kossuth-díj (1994).
Hobbi: kosárlabda.
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.

MOLNÁR Piroska
színész
Született: Ózd, 1945. okt. 1.
Családi adatok: Sz.: Molnár József, Andrássi Viktória. Elvált. Gy.: Eötvös György, 1969.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1964-68.
Életút: 1968-71 a szegedi Nemzeti Színház, 1971-78 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1978-80 a Nemzeti Színház, 1980-84 a Katona József Színház, 1984- a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. 1996-2000 a MASZK Színész-kamarai Egyes., 1997-99 a Magy. Színházi Társ. vez.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1977), érdemes művész (1981), kiváló művész (1990), Déryné-díj (1993), a színikritikusok díja (1994), Kossuth-díj (1995).
Főbb szerepei: Natasa (Tolsztoj: Háború és béke), Inken (Hauptmann: Naplemente előtt), Madách: Mária királynő, Polly, Kocsma Jenny (Brecht-Weill: Koldusopera), Elektra (Euripidész: Oresztész), Hermione (Shakespeare: Téli rege), Vaszilissza Karpovna (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Schneiderné (Zágon-Nóti-Eisemann: Hyppolit, a lakáj), Czipra (Jókai: A cigánybáró), Böbe (Kornis: Kozma), Rizi (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Báthory Susánna (Weöres: A kétfejű fenevad), Rózsi (Orwell-Hall: Állatfarm), Bock: Hegedűs a háztetőn, Nyina, Arkagyina (Csehov: Sirály), Agrippina (Kosztolányi: Néró, a véres költő), Galadia (Barker: Jelenetek egy kivégzésből), Philaminte (Moliére: Tudós nők), Pulherija Alekszandrovna (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Nemes Nagy-Novák: Bors néni, Nora (Malvius-Bicat: Elvira Madigan), Claire Zachanassian (Dürrenmmatt: Az öreg hölgy látogatása), Zsófia főhercegnő (Lévay-Kunze: Elisabeth), Miss Hannigan (Mechan-Strouse-Charnin: Annie), Hacks: Lotte, Rose (Keyes: Virágot Algernonnak), Jólélek, Johanna (Bernhard: Isten éltessen, Borisz!), Ettingenné (Molnár: Olympia), Mrs. Brice (Styne-Merill-Lennart: Funny Girl), filmen: A völgy (1967), Elsietett házasság (1968), Az utolsó kör (1968), Hangyaboly (1971), Makra (1972), Harmadik nekifutás (1973), Azonosítás (1975), Árvácska (1976), A kétfenekű dob (1977), Fogjuk meg és vigyétek! (1978), Sértés (1982), Laura (1986), Kiáltás és kiáltás (1987), A távollét hercege (1990), Ébredés (1994), Szamba (1995), Csinibaba (1997), Romani kris (1997), Ámbár tanár úr (1998), Kínai védelem (1998), Meseautó (2000), Egérút (2000), Kvartett (2000).
Főbb rendezései: Fenegyerek.
Cím: Csiky Gergely Színház, 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 2. Tel.: (82)320-833.
Irod.: Lőrincz Sándor: Molnár Piroska (1995).

MELIS György
operaénekes, bariton
Született: Szarvas, 1923. júl. 2.
Családi adatok: Sz.: Melis Mihály, Szrnka Judit. Nőtlen.
Tanulmányok: Műegy., 1943-44, Zeneműv. Főisk., 1945-51.
Életút: 1949- az Operaház magánénekese. Liszt Ferenc-díj (1954, 1959, 1973), Kossuth-díj (1962), kiváló művész (1967), Kazinczy-díj (1973), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1986), Budapestért Díj (1998), Magyar Örökség Díj (1998).
Főbb szerepei: Don Juan, Falstaff, Posa (Don Carlos), Figaro (A sevillai borbély), Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Almaviva (Figaro házassága), Don Alfonso (Cosí fan tutte), Petur bán, Tiborc (Bánk bán), Marcel (A köpeny), Gianni Schicchi, Zsupán (A cigánybáró), továbbá Bach passiói, Brahms, Berlioz, Mahler, Schubert, Schumann dalai; filmen: Hány az óra, Vekker úr? (1985), Banánhéjkeringő (1986), Balekok és banditák (1996).
Hobbi: kert, autó.
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.
Irod.: Rajk András: Melis György (1984).

OROSZ Adél
táncművész
Született: Budapest, 1938. márc. 17.
Családi adatok: Férjezett, 1962, Kovács Béla. Gy.: Adél, 1965, Béla, 1972.
Tanulmányok: Operaház balettisk., 1947-50, Áll. Balettint., 1950-54, Kirov Színház, 1959, Dugyinszkaja, Puskin tanítványa.
Életút: 1954-82 az Operaház tagja, 1957-82 magántáncosa, 1982- ny., 1984-88 az Operaház balettig., próbavez. balettmester, 1989- a Balettint. tanára. 1985-86 országgy. pótképv., 1986-90 képv. Liszt Ferenc-díj (1961), Kossuth-díj (1965), érdemes művész (1972), kiváló művész (1976), SZOT-díj (1978).
Főbb szerepei: Mária (Diótörő), Giselle, Odette-Odilia (A hattyúk tava), Júlia (Rómeó és Júlia), Csipkerózsika, Gajane, Coppélia, Lise (A rosszul őrzött lány), Flavia (Spartacus), Királylány (A fából faragott királyfi), több magy. táncfilm főszerepe.
Cím: Magyar Táncművészeti Főiskola, 1061 Bp., Andrássy út 25. Tel.: (1)267-8646.

OSZVALD Marika
színész
Született: Budapest, 1952. ápr. 12.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1970-74.
Életút: 1971-72 a szegedi Nemzeti Színház, 1972- az Operettszínház tagja. Jászai Mari-díj (1985), Erzsébet-díj (1990).
Főbb szerepei: Birike (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Mi (Lehár: A mosoly országa), Juliette (Lehár: Luxemburg grófja), Zórika, Jolán (Lehár: Cigányszerelem), Valencienne, Olga (Lehár: A víg özvegy), Stázi (Kálmán: Csárdáskirálynő), Bessy (Jacobi: Leányvásár), Panni (Huszka: Mária főhadnagy), O Lia San, Riquette (Ábrahám: Viktória), Liza (Kálmán: Marica grófnő), Denise (Hervé: Nebáncsvirág), Adél (Strauss: A denevér), Iluska (Kacsóh: János vitéz), Conchita (Ribnyikov-Voznyeszenszkij: A remény), Lenke (Heltai: A nagy nő), Marcsa (Szirmai: Mágnás Miska), Daisy (Ábrahám: Bál a Savoyban), Mirabella (Strauss: A cigánybáró).
Cím: Budapesti Operettszínház, 1065 Bp., Nagymező u. 17.

PSOTA Irén
színész
Született: Budapest, 1929. márc. 28.
Családi adatok: Sz.: Psota István, Dávid Ilona. Elvált.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1948-52.
Életút: 1952-80 a Madách Színház, 1980-82 a Népszínház, 1982-90 a Nemzeti Színház, 1990- a Madách Színház tagja. Jászai Mari-díj (1959, 1962), Kossuth-díj (1966), érdemes művész (1976), kiváló művész (1982), a Főv. Tan. nívódíja (1990), Erzsébet-díj (1992), a Nemzet Színésze (2000).
Főbb szerepei: Mela (Zapolska: Dulszka asszony erkölcse), Néma lány, Kurázsi mama (Brecht: Kurázsi mama), Gruse (Brecht: A kaukázusi krétakör), Polly (Brecht-Weill: Koldusopera), Irma (Breffort-Monnot: Irma, te édes), Shaw: Szent Johanna, Dolly (Herman: Helló, Dolly!), Melitta (Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája), García Lorca: Yerma, Serafina (Williams: Tetovált rózsa), Margit királynő (Shakespeare: III. Richárd), Gertrud (Shakespeare: Hamlet), Athayde: Margarida asszony, Gertrudis (Katona: Bánk bán), Gorkij: Vássza Zseleznova, Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz), Aase (Ibsen: Peer Gynt), Sonia (Bellon: Csütörtöki hölgyek), Anya (Ibsen: Kísértetek), Pearce-né (Shaw: Pygmalion), Sarah (Wilson-Murrel: Sarah, avagy a Languszta sikolya), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Péreli-Aldobolyi Nagy-G. Dénes: Roncsderby (monodráma), Fräulein Schneider (Kander-Ebb: Kabaré), Mama (Molnár: A testőr), Mária Regina nővér (Goggin: Apácák), Hanna (Schiller: Stuart Mária), Rex Infernus (Molnár-Kocsák-Miklós: A vörös malom), Eleanor Hunter (Marriott-Foot: Csak semmi szex, angolok vagyunk), Mrs. Nielsen (Molnár: Nászinduló), Madame Armfeldt (Egy nyári éj mosolya), Mrs. Corney (Bart: Oliver), Claire Zachanassian (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Psota!, Lengeffyné (Mikszáth: Beszterce ostroma), Miss Shepherd (Bennett: Hölgy a furgonban), filmen: Mese a 12 találatról (1956), Csendes otthon (1957), Játék a szerelemmel (1957), Felfelé a lejtőn (1958), Ház a sziklák alatt (1958), Sóbálvány (1958), Szent Péter esernyője (1958), A megfelelő ember (1959), Merénylet (1959), Alázatosan jelentem (1960), Három csillag (1960), Házasságból elégséges (1960), Légy jó mindhalálig (1960), Rangon alul (1960), Napfény a jégen (1961), Nem ér a nevem (1961), Egyiptomi történet (1962 magy.-egyiptomi), Lopott boldogság (1962), Férjhez menni tilos! (1963), Tücsök (1963), Utolsó előtti ember (1963), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), Iszony (1965), És akkor a pasas (1966), Hideg napok (1966), A völgy (1967), Isten és ember előtt (1968 magy.-jugoszláv), A nagy kék jelzés (1969), Az oroszlán ugrani készül (1969), Én vagyok, Jeromos (1970), Csárdáskirálynő (1971 magy.-NSZK), Ki van a tojásban? (1973), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Áramütés (1978), Szabadíts meg a gonosztól (1978), Vőlegény (1982), Az utolsó kézirat (1987), Erózió (1991), Ördög vigye (1992).
Hobbi: sétálás, tenger, állatok.
Cím: Madách Színház, 1073 Bp., Erzsébet krt. 31.

POLGÁR László
operaénekes, basszus
Született: Somogyszentpál, 1946. dec. 31.
Családi adatok: Sz.: Polgár Lajos, Kántor Anna. Nős, 1971, Gergely Ágnes. Gy.: Katalin, 1973, Judit, 1977, Éva, 1984.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., opera, 1967-72.
Életút: 1972-73 az Operaház ösztöndíjasa, 1973- magánénekese, 1991- a zürichi Opera tagja. 1971 a Dvořák-, 1974 a Schumann-, 1975 az Erkel-, 1980 a Wolf-, 1981 a Pavarotti-énekverseny első helyezettje. Dal- és oratóriuménekes. Liszt Ferenc-díj (1986), érdemes művész (1987), Kossuth-díj (1990), Melis György-díj (1991).
Főbb szerepei: Rocco (Fidelio), Sarastro (A varázsfuvola), Ozmin (Szöktetés a szerájból), Basilio (A sevillai borbély), II. Fülöp (Don Carlos), Páter Gvárdián (A végzet hatalma), Marke király (Trisztán és Izolda), Gremin (Anyegin), Gurnemanz (Parsifal), Leporello (Don Giovanni), Colline (Bohémélet), Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), Rodolfo (Az alvajáró), Sparafucile (Rigoletto), Publius (Mozart: Titus kegyelme).
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.

ROST Andrea
operaénekes
Született: Budapest, 1962. jún. 15.
Családi adatok: Sz.: Rost Ferenc, Privoda Erzsébet. Férjezett, 1985, Harazdy Miklós. Gy.: Eszter, 1985, Máté, 1990.
Tanulmányok: Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk., 1983-89, Bende Zsolt tanítványa.
Életút: 1989-91 az Operaház, 1991- a bécsi Staatsoper magánénekese. Vendégszerepel Kölnben, St. Gallenben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, Stuttgartban, Frankfurtban, Helsinkiben, a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a New York-i Metropolitanben. 1989 a helsinki Mirjam Helin-énekverseny győztese. Liszt Ferenc-díj (1997), érdemes művész (1999).
Főbb szerepei: Júlia (Romeo és Júlia), Nanetta (Falstaff), Susanna (Figaro házassága), Zerlina (Don Giovanni), Rosina (A sevillai borbély), Adina (Szerelmi bájital), Gilda (Rigoletto), Norina (Don Pasquale), Lammermoori Lucia, Lauretta (Gianni Schicchi), Violetta (Traviata), Pamina (A varázsfuvola).

SIMÁNDY József
operaénekes, tenor
Született: Kistarcsa, 1916. szeptember 18.
Szülei: Schulder János, Kelemen Mária. Nős. 1954, Hegedűs Judit. Gyermekei: Péter - 1954, Judit - 1956, Katalin - 1971.
Tanulmányai: Posszert Emília magániskola, Zeneművészeti Főiskola, Székelyhídy Ferenc tanítványa.
Életút: 1940-45. az Operaház énekkarának tagja, 1945-47. a szegedi Nemzeti Színház, 1947-73 az Operaház magánénekese, 1990 - örökös tagja. 1978-86 a Zeneművészeti Főiskola tanára, 1956-60 a müncheni Staatsoper magánénekes, 1990- a Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség elnökségi tagja.
Díjak: Kossuth-díj (1953), érdemes művész (1962), kiváló művész (1964), SZOT-díj (1971), Pro urbe Budapest (1987), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1990), Erzsébet-díj (1990).
Főbb szerepei: Tamino (A varázsfuvola), Florestan (Fidelio), Hunyadi László, Bánk bán, Simon Boccanegra, Radames (Aida), Don Carlos, Manrico (A trubadőr), Riccardo (Az álarcosbál), Otello, Don José, (Carmen), Lohengrin, Walter (A nürnbergi mesterdalnokok), Lenszkij (Anyegin), Cavaradossi (Tosca), Turiddu (Parasztbecsület), Canio (Bajazzók), Psalmus Hungaricus, Verdi: Requiem, Beethoven: IX. szimfónia tenorszerepe)
F.m.: Bánk bán elmondja (1983).
Hobbi: szabad levegőn való foglalatosság - kertészkedés.

SZAKÁLY György
táncművész
Született: Nyíregyháza, 1955. dec. 15.
Tanulmányok: Áll. Balettint., 1967-76, Vaganova Int., Leningrád, 1976-77.
Életút: 1977-79 az Operaház kartáncosa, 1981- szólista, 1982- magántáncos, 1991. jan.-nov. a balettegyüttes műv. vez., 1992-95 balettig. 1985-88 a Dortmundi Opera vendégszólistája, 1988-91 a Bonni Opera első szólistája. 1987-89 a Szegedi Balett vendégszereplője, balettmestere. 1993-95 a Táncműv. Főisk. balettmestere. Liszt Ferenc-díj (1985), érdemes művész (1988), MSZOSZ-díj (1990), Kossuth-díj (1991), kiváló művész (2000), Europa's Magyar Táncdíj (2000).
Főbb szerepei: Tankréd (Tankréd és Klorinda párviadala), Herceg (Diótörő), Sas, Művész (A cédrus), Ifjú (Emlékmű egy halott ifjúért), Királyfi (A fából faragott királyfi), Mandarin (A csodálatos mandarin), Kiválasztott ifjú (Tavaszünnep), Erdő (A folyó és az erdő), Crassus, Spartacus (Spartacus), Júdás (A próba), Mercutio, Lőrinc barát (Rómeó és Júlia), Oberon, Zuboly (Szentivánéji álom), Shiva (Bhakti), Herceg (A hattyúk tava), Julien Sorel (Vörös és fekete), Heródes (Salome), Othello (A velencei mór), Karenin (Anna Karenina), Báró (Az alvajáró), Nagyvezír (Seherezádé), Simone (A rosszul őrzött lány), Zorba, prózai szerepek: Norbert (A kaktusz virága), Ká (A dzsungel könyve), Férfi (A meztelen rózsa), Girej kán (A bahcsiszeráji szökőkút).
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.

TÁBORI Nóra
színész
Született: Temesvár, Románia, 1928. jún. 15.
Családi adatok: Sz.: Suba Péter, Tábor Katalin. Elvált. Gy.: Mezey Júlia, 1947.
Tanulmányok: magánúton.
Életút: 1943-51 a győri, a szegedi, a pécsi színház, 1951- a Magy. Néphadsereg Színháza, ill. a Vígszínház tagja. Jászai Mari-díj (1957, 1961), érdemes művész (1975), kiváló művész (1981), Pro Comedia-emlékdíj (1992), Kossuth-díj (1994), az orsz. színházi találkozó díja (1994), Ruttkai Éva-emlékdíj (1994).
Főbb szerepei: Nyina (Csehov: Sirály), Roxane (Rostand: Cyrano de Bergerac), Anouilh: Antigoné, Eve (Maugham: Színház), Madame Arcati (Coward: Vidám kísértet), Poncia (García Lorca: Bernarda Alba háza), Roticsné (Molnár: Az üvegcipő), Abby (Kesselring: Arzén és levendula), Guinness (Shaw: Megtört szívek háza), Jónásné (Csurka: Házmestersirató), Kvasnya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Ida Bober (Malamud: A segéd), Pearce-né (Shaw: Pygmalion), Mama (Örkény: Rózsakiállítás), Hollunderné (Molnár: Liliom), Helén grófnő, Brigitta (Kleist: A heilbronni Katica), Nagyanya (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Nagymama (Szirmai: Mágnás Miska), Rhéauna Bibeau (Tremblay: Sógornők), Eugenia (Mrożek: Tangó), Mag (McDonagh: Leenane szépe), Ursula (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), filmen: Merénylet (1959), Vörös tinta (1959), Esős vasárnap (1962), Kertes házak utcája (1962), Kárpáthy Zoltán (1966), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971), Emberrablás magyar módra (1972), Lányarcok tükörben (1972), A vőlegény nyolckor érkezik (1972), A Pendragon legenda (1974), Fekete gyémántok (1976), Szépek és bolondok (1976), A néma dosszié (1977), Abigél (1978), Hatásvadászok (1982), Szeretők (1983), Uramisten (1984), Gyerekrablás a Palánk utcában (1985), Doktor Minorka Vidor nagy napja (1986), Sztracsatella (1996).
Hobbi: kertészet, zene.
Cím: Vígszínház, 1136 Bp., Pannónia u. 1.
Irod.: Duray Bernadett: Csak egy szív (1990).

TOKODY Ilona
operaénekes, drámai szoprán
Született: Szeged.
Családi adatok: Sz.: Tokody András, Nagy Ilona.
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., ének-opera, Sipos Jenő és Berdál Valéria tanítványa.
Életút: 1972 első díjat nyer a bp.-i Kodály-énekversenyen, 1976- az Operaház magánénekese. Fellép a New York-i Metropolitanben, a bécsi Áll. Operában, a londoni Covent Gardenben, a barcelonai Liceóban, a berlini Deutsche Operben és Staatsoperben, a madridi Kir. és Zarzuela Színházban, a Buenos Aires-i Colón Színházban, Japánban koncertezik. 1972-79 a genfi, a pozsonyi, az oostendei énekverseny nyertese. 1996- az Operaház örökös tagja. Oláh Gusztáv-emlékplakett (1979), Liszt Ferenc-díj (1980), érdemes művész (1983), Kossuth-díj (1985), Erzsébet-díj (1987), kiváló művész (1990), Melis György-emlékplakett (1997). Több mint 50 lemezfelvételt készített.
Cím: Magyar Állami Operaház, 1061 Bp., Andrássy út 22.

TOLNAY KLÁRI (Rózsi)
színész
Született: Budapest, 1914. július 17.
Szülei: Tolnay István, Siess Eleonora. Elvált (Ráthonyi Ákos, Darvas Iván). Gyermeke: Ráthonyi Zsuzsanna, 1940.
Életút: A filmgyárban statiszta, 1934- a Vígszínház ösztöndíjas tagja, később naivája, 1945-50 az újjászületett Vígszínház tagja, 1948-49 társigazgató, vendégszereplő a Művész Színházban, a Nemzetiben, 1950- a Kis Madách Színház, majd a Madách Színház tagja 1981 - ny..
Kitüntetések: Kossuth-díj (1951., 1952.), érdemes művész, kiválő művész (1954), SZOT-díj (1972), Erzsébet-díj (1987), a Magyar Művészetért Díj (1990).
Főbb szerepei: Francoise (Deval: A francia szobalány), Mostohalány (Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt), Anouilh: Euridiké, Szonya (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Lizzie (Sartre: Tisztességtudó utcalány), Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Julika (Molnár: Liliom), Ibsen: Nóra, Dumas: A kaméliás hölgy, Rebekke (Ibsen: Rosmersholm), Andrejevna (Csehov: Cseresnyéskert), Beatrice (Miller: Pillantás a hídról), Blanche (Williams: A vágy villamosa), Alexandra (Molnár: A hattyú), Natasa (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Irina (Csehov: Három nővér), Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), Mrs. P. Campbell (Kilty: Kedves hazug), Giza (Örkény: Macskajáték), Nő (Arbuzov: Kései találkozás), Maude (Higgins: Maude és Harold), Ethel Thayer (Thompson: Aranytó), Mrs. Gibbs (Wilder: A mi kis városunk), Estella (Hubay: Ők tudják, mi a szerelem), filmen: Meseautó (1934), Katyi (1942), Egy asszony elindul (1949), Déryné (1951), Rokonok (1954), Ünnepi vacsora (1958), Nem ér a nevem (1961), Pacsirta (1964), Apa (1966), Az özvegy és a százados (1967), Elsietett házasság (1968), Szerelmi álmok (1970), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971), Volt egyszer egy család (1972), Legato (1978), Bevégezetlen ragozás (1985 tv).
Hobbi: pasziánsz, keresztrejtvény.
C: Madách Színház, 1400. Budapest, Erzsébet krt. 31. Tel.: (1)122-0677. Irod.: Kőháti Zsolt: Tolnay Klárai (1980), Párkány László: Tolnay Klári egyes szám első személyben (1988.)

TÖRŐCSIK Mari
színész
Született: Pély, 1935. nov. 23.
Családi adatok: Férjezett, Maár Gyula.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1954-58.
Életút: 1958-79 a Nemzeti Színház tagja, 1979-80 a győri Kisfaludy Színház műv. vez., 1980-90 a Mafilm színtársulata, 1990-93 a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1993-96 a Művész, ill. Thália Színház tagja, 1993-94 a színház ig. 1990-92 a Magy. Színészkamara eln. Legjobb női alakítás díja (Chicago, 1971, Karlovy Vary, 1960, 1972, Cannes, 1976, Taormina, 1977, Salerno, 1997), életműdíj (Sorrento, 1972, Karlovy Vary, 1976, Cannes, 1984), Balázs Béla-díj (1959), Jászai Mari-díj (1964, 1969), a filmkritikusok díja (1967, 1969, 1971, 1976), a filmszemle díja (1969, 1970, 1983), érdemes művész (1971), Kossuth-díj (1973, 1999), SZOT-díj (1975), kiváló művész (1977), Magyar Művészetért Díj (1989), a színikritikusok díja (1991), a filmszemle életműdíja (1994), a Nemzet Színésze (2000).
Főbb szerepei: Viola (Shakespeare: Vízkereszt), Cecília (Kálmán: Csárdáskirálynő), Arbuzov: Tánya, Brecht: Kurázsi mama, Júlia, Dajka (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Cordelia (Shakespeare: Lear király), Natasa (Tolsztoj-Piscator-Neumann: Háború és béke), Tünde (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Rozika (Móricz: Úri muri), Helga (Zorin: Varsói melódia), Hacks: Szép Heléna, Solvejg (Ibsen: Peer Gynt), Katyerina (Osztrovszkij: Vihar), Celia (Brecht-Weill: Koldusopera), Egérke (Örkény: Macskajáték), Amál (Németh: Szörnyeteg), Benedek-Mikszáth: A Sipsirica, Sen-Te, Sui-Ta (Brecht: Szecsuáni jólélek), Fjodorovna (Petrusevszkaja: Három lány kékben), Gertrud néni (Eörsi: Az interjú), Bíborka (Schwajda: Csoda), Ursula (García Márquez: Száz év magány), Marcellina (Beaumarchais: Figaro házassága), Öregasszony (Spiró: Csirkefej), Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi), Aurélia (Giraudoux: Chaillot bolondja), Mária, Fábián (Shakespeare: Vízkereszt), Maria Alekszandrovna Moszkaljova (Dosztojevszkij: A nagybácsi álma), Öregasszony (Ionesco: A székek), Selma Lagerlöf (Enquist: Képcsinálók), Németh: Bodnárné, filmen: Körhinta (1955), Külvárosi legenda (1957), Két vallomás (1957), Vasvirág (1958), Édes Anna (1958), Szent Péter esernyője (1958), Gyalog a mennyországba (1959), Álmatlan évek (1959), Kard és kocka (1959), Kölyök (1959), Kisunokám (1960 tv), Rómeó, Júlia és a sötétség (1960 tv), Két emelet boldogság (1960), Három csillag (1960), Házasságból elégséges (1960), Légy jó mindhalálig (1960), Az ígéret földje (1961), Elveszett paradicsom (1962), Isten őszi csillaga (1962), Bálvány (1963), Párbeszéd (1963), Pacsirta (1963), Négy lány egy udvarban (1964), Ezer év (1964 tv), Nem (1965), Tilos a szerelem (1965), Sikátor (1966), És akkor a pasas (1966), Othello Gyulaházán (1966), A gépírók (1967 tv), Jaguár (1967), Kártyavár (1967), Csend és kiáltás (1968), Holdudvar (1968), A Pál utcai fiúk (1968 magy.-amerikai), Mocorgó (1968 tv), Egy őrült éjszaka (1969), Szemüvegesek (1969), Szeressétek Odor Emíliát! (1969), Szerelem (1970), N. N. a halál angyala (1970), Mérsékelt égöv (1970), Utazás a koponyám körül (1970), Prés (1971), Trotta (1971 NSZK), Hangyaboly (1971), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971), Holt vidék (1971), Harminckét nevem volt (1972), Volt egyszer egy család (1972), Irgalom (1973 tv), Végül (1973), Szerelmem, Elektra (1974), Szarvassá vált fiúk (1974), Macskajáték (1974), Déryné, hol van? (1975), Várakozók (1975), A lőcsei fehér asszony (1976 tv), Teketória (1976), Ki látott engem? (1977), Színész vagyok (1978 tv portré), Cseresnyéskert (1978 tv), Kinek a törvénye? (1978), Két történet a félmúltból (1979), Színes tintákról álmodom (1980), Ál-Petőfi (1980 tv), Fogadó az Örök Világossághoz (1981), Visszaesők (1982), Szerencsés Dániel (1982), Szegény Dzsoni és Árnika (1983), Felhőjáték (1983), A Klapka-légió (1983), A csoda vége (1983), Anna és Anton (1984 tv), Micsoda útjaim (1984 tv-show), Ez csak színjáték (1985 tv-show), Első kétszáz évem (1985), A rejtőzködő (1985), A nagymama (1985 tv), Szamárköhögés (1986), A régi nyár (1986 tv), Az oratórium (1986 tv), Montmartre-i ibolya (1987 tv), Csinszka (1987 tv), Kés van nálam (1987 tv), Találka Párizs mellett (1988 tv), A hecc (1988), Peer Gynt (1988 tv), Eszterkönyv (1989), Music Box (1989 amerikai), Mert ahová te mégy, oda megyek (1990 tv), A Biblia (1990 tv), Napló apámnak, anyámnak (1990), Agglegény (1990 olasz-magy.), Csapd le csacsi (1991), A nyaraló (1991), A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992), Hoppá (1992), Indián tél (1992), Kovács Éva story (1992), Lement a hold (1992 tv), Vigyázók (1993), A turné (1993), Éretlenek (1996 tv), Rothschild hegedűje (1996), Hosszú alkony (1997), A napfény íze (1999 magy.-német-kanadai-osztrák).
Irod.: Molnár Gál Péter: Törőcsik Mari (1975), Szabó G. László: Vasrózsa (1998).